Bősnél megfeneklettek a tárgyalások

Hazánk új államközi szerződésben szeretné véglegesen rendezni a bősi kérdést, továbbá igényt tart annak a kárnak a figyelembe vételére, amelyet Szlovákia okozott a Magyarországot illető vízmennyiség felhasználásával. Februárban kerülhet sor újabb tárgyalásokra.

Nem tartotta megfelelőnek Erdey György magyar kormánymegbízott tárgyalási ajánlatát a bősi vízi erőművel kapcsolatos tárgyalások során partnere, Dominik Kocinger – derült ki a szlovák dunai kormánybiztos nyilatkozatából, melyet a Népszabadságnak adott. A szlovák fél többek közt azt kifogásolja, hogy magyar részről minden kormányváltással cserélődik a tárgyalópartner. Hozzáteszi: 2002 májusától 2004 áprilisáig nem jelölt ki számára tárgyalópartnert Magyarország.

Erdey György, a környezetvédelmi tárca jogi helyettes államtitkára és szlovák partnerének találkozójára februárban kerülhet sor.

A bős-nagymarosi erőművel kapcsolatos tárgyalások egyelőre a magyar álláspont megismerésénél tartanak. Pozsonyban a magyar szöveg lefordításával és tanulmányozásával telik az idő, míg a környezetvédők visszafordíthatatlan természeti károkra figyelmeztetnek.

A csehszlovák állam 1992-ben tette meg a végzetes lépést: Dunacsúnynál elvágta a Szigetközt és a Csallóköz egy részét ellátó Duna-ágat, a folyót mesterséges csatornába terelve. A régebbi vízmennyiségnek alig 20 százaléka jut a régi folyómederbe. A hagyományos élővilág így jórészt kipusztult, hatalmas területek maradtak a létfontosságú víz nélkül. A jelenlegi kormányzati ciklus első felében a Medgyessy-kormány semmilyen előrehaladást nem produkált. Mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, a Duna elterelését lehetővé tevő vízlépcsőszerződés egyik megalkotóját, Prandler Árpádot tették meg a bősi ügy felelősévé.

A folyamat Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter gondnoksága alatt indult újra: Erdey György, a magyar delegáció vezetője 2004 végén olyan kormányhatározatról beszélt, amely „világosan és egyértelműen nemet mondott a nagymarosi vízlépcsőre… Hazánk egy új államközi szerződésben szeretné véglegesen rendezni a kérdést, továbbá igényt tart annak a kárnak a figyelembe vételére, amelyet Szlovákia okozott a Magyarországot illető vízmennyiség bősi felhasználásáva.l”

Szlovákia érdekelt abban, hogy időt nyerjen, hiszen a hágai Nemzetközi Bíróság döntése nem kötelezi Magyarországot az erőmű megépítésére, ugyanakkor előírja a szükséges vízmennyiség biztosítását és a környezet helyreállítását. Amíg nem születik megállapodás, Szlovákia büntetlenül használhatja fel saját erőműveinek működtetésére a Magyarországtól jogtalanul elvett vízmennyiséget.