A Népszabadságnak a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) név nélkül nyilatkozó munkatársa kifejti: komoly nehézségekbe ütközött már a kezdetektől a tetemes pénzösszeg sorsát kutató, az orosz államadósság lebontása közben eltűnt 62 millió dollár ügyében folytatott nyomozás, és nem sikerült elég bizonyítékot összegyűjteni a felelősség megállapításához vagy a tényállás tisztázásához. A Népszabadság úgy tudja: még ezen a héten egyeztet a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Fővárosi Főügyészség.
A tervezett egyeztetés tényét megerősítette Kissné Seres Csilla, a Nemzeti Nyomozó Iroda helyettes szóvivője, ám nem látta megalapozottnak azt a hírt, miszerint a nyomozás felfüggesztését kérnék. Kérdésünkre nem cáfolta, hogy a nyomozás minduntalan nehézségekbe, falakba ütközik, s „vélelmezhető, hogy vannak összefonódások” a nyomozást nehezítő akadályok mögött. Az MNO érdeklődésére a szóvivő nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy az orosz államadósság lebontásában érdekelt, a Magyar Nemzet információi szerint jórészt MSZP-közeli cégek nem működnek együtt a hatóságokkal, ám jelezte: nehézkes az érintett cégek adatszolgáltatása.
– Nem tudom megerősíteni, hogy az eljárás lezárásáról folynának egyeztetések. A Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozati határidő április 23-ig tartó, három hónappal való meghosszabbítását kérte az ügyészségtől, mivel további nyomozati cselekményeket szeretnének foganatosítani – jelentette ki Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MNO-nak nyilatkozva. (Az előző, októberben kért három hónapos hosszabbítás januárban lejár – a szerk.) Dobos a Nemzeti Nyomozó Irodával sorra kerülő eheti találkozóval kapcsolatos információkról elmondta: tény, hogy folyamatos egyeztetések zajlanak.
Előrebocsátva, hogy a nyomozás menetéről nem kíván információkat szolgáltatni, Dobos elmondta: nem tapasztalják, hogy a nyomozás falakba, nehézségekbe ütközne. A cégek esetleges kormányközeli és MSZP-s kapcsolatait illetően határozottan kijelentette: semmiféle politikai jellegű találgatásba nem akar bocsátkozni az ügyet illetően. Az ügyészség álláspontját illetően Dobos aláhúzta: álláspontjuk szerint „ezt a nyomozást még folytatni kell”.
De hová tűnt 62 millió dollár?
Medgyessy Péter 2002 decemberében, Moszkvában elengedett 62 millió dollárnyi tartozást az akkor 467 millió dolláros orosz államadósságból. A Szovjetunió 1990-ben 1,7 milliárd dollárral tartozott Magyarországnak, 2002-re viszont a még nem törlesztett 467 millió dollár kifizetését attól tette függővé, hogy a magyar fél elismeri 62 millió dollárnyi adósság megtörtént törlesztését. A hiány mögött az orosz államadósság lebontásában részt vevő, a Magyar Nemzet értesülései szerint jórészt MSZP-közeli cégek állnak, amelyek érintettek olajgate-botrányban.
Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, az érintett cégek között található többek közt az egykor Máté László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Lorry Kft., amely 2,7 millió dollárral és kamataival tartozik. A Tér és Forma Rt., illetve a Gaz Impex Kft együttesen csaknem 30 millió dollárral tartozik. Ezek a vállalkozások annak a Benza Györgynek a nevéhez köthetőek, aki az Eximbank és a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) közreműködésével a Magyar Nemzet értesülései szerint kétszázmillió dolláros építőipari vállalkozást finanszíroz Oroszországban, Szamara tartomány megrendelésére.
3,3 millió dollár kifizetésével adós a magyar államnak a Petroltank Rt., amelyhez Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának volt vezetője köthető, a Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral adós egy Alekók behozatalára köttetett üzletből, amelyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá.
Figyelemre méltó, hogy a kormányközeli Népszabadság ezúttal sem jelöl meg konkrét cégeket az orosz államadósságról szóló cikkében. A lap ugyanakkor utal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2003-as vizsgálatára, amely megerősítette, hogy az adósságrendezésbe bevont cégek a mai napig nem számoltak el szabályosan a magyar állammal.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
