Korunk és a jövő óriási politikai és katonai dilemmája a gyermekek kényszersorozása – írja a Jane’s Intelligence Review. A neves, védelmi szférára szakosodott Jane’s magazin hírszerzési folyóiratának cikke szerint a politikai és katonai stratégákat, illetve a konfliktusok kezelésében közvetlenül részt vevő szakembereket is óriási probléma elé állítja a jelenség, aminek kiszűréséhez a nemzetközi rendszer szereplői valószínűleg sosem fognak kellő ellenőrzési képességgel rendelkezni.
A történelem ismer példákat gyermekek felfegyverzésére. Ilyen volt a szörnyű áldozatokkal járó gyermekek keresztes hadjárata, vagy a második világháború végén a Hitler Jugend harcba vetése. Ezek azonban elszigetelt, elszórt esetek voltak. Mára tudatos tendencia a gyermekek kényszersorozása – legutóbb a szökőár sújtotta térségből értesülhettünk ilyesmiről. A jelenség létezik – ahogy elszomorító becslések is vannak kiterjedtségéről.
Napjainkban a becslések szerint 300 ezer fiatalkorú harcol a világ (állami és nem állami) fegyveres szervezeteinek 40 százalékában, amelyek a Föld konfliktusainak majdnem háromnegyedében érintettek. Emellett további 500 ezer gyerek szolgál jelenleg háborúban részt nem vevő fegyveres szervezetekben.
Bár a nagykorúvá válás kultúránként más és más életkorhoz kötődik, a fenti számok a legtöbb esetben csak azok figyelembevételével lettek megállapítva, akik a nemzetközi jog és az adott ország saját joga szerint sem nagykorúak még. A fiatalkorúakat csatasorba kényszerítő konfliktusok 80 százalékában 15 év alatti gyermekek vesznek részt, a világ fegyveres szervezeteinek 18 százaléka pedig 12 évesnél fiatalabb gyerekeket is besoroz. A délkelet-ázsiai és közép-afrikai konfliktusokról készült különböző tanulmányok szerint átlagéletkoruk 13 év alatt volt.
Ráadásul mára már nem csak a fiúgyermekeket, hanem a lányokat is fegyverbe kényszeríti nem egy fegyveres csoport. A fiatalkorúakat besorozó fegyveres szervezetek 30 százaléka a gyermek neme szerint sem válogat. Jelenleg 55 országban kényszersoroznak fiatalkorú lányokat, ebből 27-ben elrabolják a később fegyverbe kényszerítetteket, 34-ben pedig a harcokban is részt vesznek – írja a folyóirat.
Csak összehasonlításként: napjainkban a NATO tagországaiban (így Magyarországon is) még mindig folyik a vita a nők helyéről és szerepéről a fegyveres erőkben. Bár mára egységesen teljesíthetnek fegyveres szolgálatot, sok terület és beosztás továbbra is el van zárva előlük. Így a legtöbb országban nem tölthetnek be tényleges harci cselekményekkel járó beosztásokat – az olyan speciális beosztások pedig, mint a vadászpilótáké, vagy tengeralattjárón szolgálatot teljesítő tengerészeké (és tengerésztiszteké) szinte mindenhol elzárt a nők előtt. A szolgálatba szülés után visszatérő anyákat pedig lényegében kizárólag a harcmezőtől távoli beosztásokba irányítják.
Új szintre léphet a migráció elleni küzdelem Görögországban
