Várhatóan ma nevezi meg a monetáris tanács négy új tagjelöltjét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – írja a Napi Gazdaság. Bár a miniszterelnöknek ki kell kérnie a Magyar Nemzeti Bank elnökének véleményét a jelöltekkel kapcsolatban, a lap értesülései szerint péntekig nem került sor megbeszélésre Járai Zsigmonddal.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy az új jelöltek között szerepel Neményi Judit és Bánfi Tamás neve.
Nagyobb mértékű kamatvágásokra, s így gyengülő forintra számítanak a londoni elemzők a kibővülő monetáris tanács működése révén. Úgy vélik, hogy ennek köszönhetően kénytelen lesz a jegybank később ismét alapkamatot emelni. A hazai elemzők ugyanakkor nem számítanak drasztikus változásra a kamatpolitikában – derült ki a Napi Gazdaság mai számából.
A politikusok egy része úgy gondolja, a jegybankot függetlenné kell tenni a saját elnökétől. – A jegybanknak a kormányzattól és a politikai szférától kell függetlennek lennie – mutatott rá egy korábbi nyilatkozatában Járai Zsigmond. Az MNB elnöke nem támogatja a monetáris tanács átalakítását. Mint azt Járai is kifejtette, több uniós országban megpróbálták módosítani a jegybanktörvényt, de ezeket a próbálkozásokat visszaverte az Európai Központi Bank.
Az Európai Bizottság 2004 októberi jelentése a monetáris tanács tervezett átalakítása kapcsán kifogásolta, hogy Magyarországon politikai befolyás korlátozza a jegybanki függetlenséget. Az unió kormányának tekintett testület szerint e lépések következtében az euró bevezetésének egyik fontos követelménye is csorbát szenved.
Mint azt a Világgazdaság is felidézte egy korábbi elemzésében, a koalíciós pártok a 2004-es év folyamán a jegybanktörvényt módosító indítványt terjesztettek az Országgyűlés elé. Ennek értelmében egyebek mellett az MNB legfőbb döntéshozó szervének számító monetáris tanács öt tagját a miniszterelnök nevezhetné meg, négy fő kinevezésére és felmentésére a jegybankelnök tehetne javaslatot, s a tanács tagja lenne az MNB elnöke és a monetáris politikáért felelős alelnöke.
Az Európai Központi Bank a törvény beterjesztését követően jelezte: az Európai Bírósághoz fordul, amennyiben a parlament megváltoztatja a jegybanktörvényt és a jogszabály átmegy az Alkotmánybíróságon is.
Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004 novemberében megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a jegybanktörvény módosítását. A köztársasági elnök akkor jelezte: álláspontja szerint a törvény ellentétes a hivatalosan deklarált céljával.
Ennek ellenére 2004. december 14-én az Országgyűlés 192 igen – 154 nem mellett – elfogadta a Mádl Ferenc által megfontolásra visszaküldött törvénymódosító javaslatot. A döntés értelmében a törvény az esetleges alkotmánybírósági beadvány ellenére is hatályba fog lépni. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a második szavazás után már nincs módja a törvény aláírását elutasítania.
Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője a múlt hét elején jelezte: az Alkotmánybírósághoz fordult az MNB-törvény módosítása miatt. A polgári kormány pénzügyminisztere által megfogalmazott beadvány célja, hogy az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll-eljárás keretében állapítsa meg a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítás alkotmányellenességét, és semmisítse meg azt. A Fidesz szerint a törvénymódosítás több ponton is alkotmánysértő, és nem egyeztethető össze a Római Szerződés, illetve az Európai Unió jogával sem.
origo.hu
Elmarad a keddi hídfoglaló demonstráció – a Kúria helybenhagyta a rendőrség tiltását
