Magyarország vezető helyen az adósságteher világranglistáján

Az adósságteher „versenyszámban” csak Sierra Leone, Brazília, Argentína és Libanon előzi meg hazánkat. A Napi Gazdaság cikkéből az is kiderül, hogy a környező államok közül nálunk volt a legkisebb a munkaerő-állomány a népesség arányában mérve.

Magyarország az állami adósságszolgálat terhét tekintve az ötödik helyet foglalja el a több mint 170 országot figyelembe vevő világranglistán – derül ki az Economist kiadványából, melyet a Napi Gazdaság ismertet.

A különböző gazdsági és társadalmi mutatókat évente összesítő World in Figures legfrissebb adatai szerint ebben a „versenyszámban” csak Sierra Leone, Brazília, Argentína és Libanon előzi meg az országot. Az adósságszolgálat terhét a termék- és szolgáltatásexport arányában meghatározó mutatót tekintve Magyarország 42 százalékos szinten állt, tehát az exportbevételek közel felét költötte az ország az államadóssággal kapcsolatos kifizetésekre, amely a tőketörlesztés mellett a kamatokat is magában foglalja.

Kelet-Közép-Európában ez a 42 százalékos mutató kiemelkedőnek számít: a sorban következő Litvánia esetében 37, Lengyelországnál 32, míg Bulgáriánál és Szlovákiánál csak 19 százalékos. Az adatokat célszerű ugyanakkor megfelelő óvatossággal kezelni. A 2003-ban összeállított 2004-es kiadás listái töbnyire a 2001. december 31-ével zárult időszakra vonatkoznak, és nem veszik figyelembe az azóta történt változásokat.

Az adósságszolgálat mellett más régiós negatív rekordokkal is büszkélkedhet az ország: a környező államok közül például nálunk volt a legkisebb a munkaerő-állomány a népesség arányában mérve. A vonatkozó mutató 41,3 százalékos értéke a 23. helyre jogosít a világranglistán, mellyel megelőzzük még a súlyos munkaerő-piaci problémákkal küszködő Lengyelországot is (45 százalék).

A táblázat alján pedig a legaktívabb országok között megtaláljuk Romániát 51,1 és Csehországot 50,4 százalékkal. A komplex versenyképességi mutató (mely 259 tényezőt, így a nyitottságot, a pénzügyi piacok és az infrastruktúra fejlettségét is figyelembe veszi) már kedvezőbb képet mutat: itt a dobogós Egyesült Államok, Finnország és Szingapúr mögött Magyarország a 35.

A régióból csak Észtország (21.) és Csehország (30.) teljesített jobban. A versenyképesség fenntartása tekintetében ugyanakkor elgondolkoztató, hogy míg kutatásra és fejlesztésre 2001-ben Svédország GDP-je 3,6 százalékát költötte, Csehország és Szlovénia 1,3 százalékát, addig Magyarországon ez az arány csak 0,9 százalékos volt.