Magyarázatot találhattak a világtörténelem egyik legrejtélyesebb eltűnésére

A Roanoke-kolónia története nem misztikus eltűnés, hanem forráshiányos történelmi probléma. Az 1587-ben alapított angol település sorsáról kevés közvetlen adat maradt fenn, a „Croatoan” felirat pedig egyszerre kínál kapaszkodót és bizonytalanságot. Az elmúlt évek kutatásai nem oldották meg a rejtélyt, de az új régészeti eredmények és az óvatos újraértelmezések világosabb képet rajzolnak a telepesek lehetséges útjairól.

A Roanoke-kolónia rejtélyes történetére most talán megtalálták a megoldást Fotó: Open AI

A Roanoke-kolónia biztos pontjai

A történet néhány szilárd adatra épül. 1587-ben John White vezetésével angol telepesek érkeztek a Roanoke-szigetre. White röviddel később visszatért Angliába utánpótlásért, ám csak 1590-ben jutott vissza. 

John White 1590-es visszatérését ábrázoló metszet  Fotó: Theodore de Bry / Wikimedia Commons

A települést elhagyatva találta. Nem volt harc nyoma, nem maradtak hátrahagyott holttestek. Egyetlen egyértelmű üzenet került elő: a „Croatoan” felirat. Ez nem szimbólum volt, hanem egy ismert földrajzi név a térségben, amely egy közeli őslakos közösségre utalt.

Régi elméletek és azok korlátai

Hosszú ideig a történetírás szélsőséges magyarázatok között ingadozott. Felmerült az éhínség, a járvány, az erőszakos pusztulás és a teljes megsemmisülés lehetősége is. 

Az a lehetőség is felmerült, hogy a telepet az indiánok pusztították el   Fotó: Matthäus Merian  / Wikimedia Commons

Ezeket azonban nem támasztják alá egyértelmű régészeti bizonyítékok. A tömeges erőszakra utaló nyomok hiánya, valamint a település rendezett felszámolása inkább tudatos költözésre, semmint hirtelen katasztrófára utal.

A Roanoke-kolónia és az asszimiláció elmélete

A jelenlegi kutatások egyik legerősebb iránya az asszimiláció lehetősége. Ez nem azt állítja, hogy a telepesek egyetlen közösségbe olvadtak volna be, hanem azt, hogy kisebb csoportokban, különböző irányokba mozogtak. 

A túlélés logikája ezt indokolttá tette. 

Élelemhez, védelemhez és helyismerethez az őslakos közösségeken keresztül vezetett az út. A „Croatoan” felirat ebben az értelmezésben nem végállomást, hanem egy lehetséges irányt jelöl.

A Roanoke-kolónia és a Site X kérdése

A belső területek felé mutató elméletek középpontjában az úgynevezett Site X áll. Ez a feltételezett helyszín Észak-Karolinában, az Albemarle-öbölhöz kapcsolódó belső területen, a Chowan-folyó vízrendszerében található, jelentős távolságra a Roanoke-szigettől. 

A visszatérők felfedezik a rejtélyes Croatoan feliratot   Fotó: William James Linton / Wikimedia Commons

A kutatásokat a First Colony Foundation végzi, és a figyelmet egy XVI. századi térkép irányította ide. John White „La Virginea Pars” térképén egy későbbi foltozás alatt egy négyszögletes, településre vagy erődítésre emlékeztető jelölés rejtőzik. Ez nem bizonyíték egy titkos erődre, de felveti, hogy a telepesek a belsőbb területek felé mozogtak.

Tárgyi leletek és óvatos értelmezés

A Site X környezetében olyan angol eredetű kerámiatöredékek kerültek elő, amelyek a Border Ware típushoz köthetők. Ezek időben illeszkednek az Erzsébet-kori expedíciók korszakához, de önmagukban nem zárják ki a későbbi jelenlét lehetőségét.

Ásatások az egykori telep helyszínén, 2009-ben    Fotó: National Park Service / Wikimedia Commons

Előkerültek továbbá európai technológiára utaló fémleletek is, amelyek nem jellemzőek a prekontakt őslakos kultúrákra, ám kereskedelem útján is odakerülhettek. A leletek jelentősége nem önmagukban, hanem összképükben értelmezhető.

Vegyes települési mintázat és következtetések

A feltárt nyomok nem egy különálló angol falura utalnak. Az európai eredetű tárgyak őslakos települési környezetben vagy azok közvetlen közelében jelennek meg. 

Az eredeti telep rekonstrukciója  Fotó:  J. C. Harrington / Wikimedia Commons

Ez összhangban áll azzal a modellel, amely szerint a Roanoke-kolónia túlélői nem új kolóniát alapítottak, hanem meglévő közösségekhez csatlakoztak. A kép nem teljes, de egyre következetesebb.

Mit állíthatunk biztosan, és mit nem?

Nem ismerünk azonosítható temetkezéseket, feliratos tárgyakat vagy genetikai bizonyítékokat, amelyek név szerint kötnék a telepeseket későbbi közösségekhez. Ezért a korrekt következtetés ma így hangzik: a Roanoke-kolónia sorsa nagy valószínűséggel költözések és beilleszkedések sorozata volt.

Még most sem tudni pontosan, hogy mi történt az első telepesekkel  Fotó:  William Ludwell Sheppard  / Wikimedia Commons

Az új eredmények ezt az irányt erősítik, de a végső bizonyító láncszem továbbra is hiányzik.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.