Megerősíti vagy felrobbantja a választás Irakot?

Mi változik Irakban a választások után? A nemzetközi sajtó nagy része ovációval fogadta az iraki választásokat, ám e kérdésre egy francia lap úgy válaszolt: semmisem. A magas részvételi arány ellenére bizonytalan a résztvevők száma, számos nagyvárosban senki nem ment el szavazni.

Sikeresen, magas részvételi aránnyal zárultak le vasárnap este a parlamenti választások Irakban. A voksolást a nemzetközi sajtó az 50 év óta először sorra került első szabad választásként emlegeti. Az iraki választási bizottság szóvivője vasárnap este cáfolta a 72 százalékos részvételi arányról szóló hírt, szerinte ezek csak előzetes becslések voltak – jelzi a Reuters. A brit hírügynökség a BBC-vel együtt „60 százalékosnál magasabbra” becsli a választásokon való részvételt. Az irakiak vasárnap az ideiglenes parlament mellett a tartományi tanácsok tagjaira is szavaztak a megfigyelők szerint legitimnek vélhető voksoláson. A legelső eredmények február közepére várhatóak, a feldolgozás ugyanis mind technikai okok, mind a háborús körülmények miatt nehézkesen haladnak.

Nemcsak a választáson résztvevők számát illetően tapasztalhatóak igen nagy eltérések: tény, hogy régiónként is óriási különbségek voltak a választásokon való részvételt illetően. Az ország 20 százalékát kitevő szunnita lakosság bojkottálta a választást, Bagdad egyes körzeteiben a rendszeres robbantások és öngyilkos merényletek miatt szintén viszonylag alacsony volt a részvétel.

A százéves kurd asszony „a kurd népért”, a lábát egy terrorista merényletben elvesztett 33 éves iraki férfi „a békés Irakért” szavazott: a nagy részvételi aránnyal megtartott választásokra a változások reményében került sor – derül ki a The Times online kiadásának cikkéből. A brit orgánum ugyanakkor emlékeztet: több százezres városok lakossága bojkottálta a választást, így a 200 ezres Szamarrában csak 1400 választópolgár járult az urnák elé.

A nagy kérdés ugyanaz marad: mi változik az irakiak mindennapjaiban a választások után? Kétségtelenül: semmi – kommentálja a történeteket a Dernières Nouvelles d'Alsace című elszászi francia lap.

Miközben a francia vezető politikusok, így Michel Barnier külügyminiszter a demokrácia felé tett első lépésként”, az iraki nép győzelmeként ünnepelték a nagy részvételi arány mellett megtartott választásokat, ismét sürgették a külföldi csapatok kivonását, az iraki nép függetlenségének helyreállítását is. A francia diplomácia vezetője némi bizalmatlansággal „törékenynek” nevezte az iraki politikai folyamatokat.

A szunnitákat mindenképpen bele kell vonni az új alkotmány kidolgozásába – üzente az újonnan megválasztott ideiglenes alkotmányozó nemzetgyűlésnek az Európai Uniót elnöklő Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn. A szaddámi diktatúrában minden vezető poszton meghatározó szerepet betöltő, 20 százalékos szunnita kisebbség háttérbe szorulása elemzők szerint polgárháborúba taszíthatja az országot a választások után.

Nagy ovációval fogadták a Fehér Házban a választások hírét: a Fox News amerikai hírtelevízió szerint a külügyminiszter, Condoleezza Rice arról számolt be, hogy az iraki választások eredménye „hihetetlenül felbátorította” George Bush amerikai elnököt. A voksolás eredményét azonnal felhasználták a belpolitikai csatározásokban is. A Wall Street Journal a Bush politikáját támadók érveinek „ékesszóló cáfolatát” látja a választásban. Az USA Today is üdvözli az eredményeket, de hozzáteszi: az amerikai katonákat egyhamar nem fogják visszahívni az Irakból.
A választások vegyes fogadtatásra találtak a távol-keleti országokban. Amerika szövetségesei, az Irakba katonákat is küldő Dél-Korea és Japán üdvözölték a voksolást, míg Kína attól óvott, hogy a szavazás önmagában nem mozdítja elő az erőszak felszámolását és a vallási közösségek közötti feszültség enyhítését.

Oroszország óvatosan fogadta a választásokról szóló híreket. Alekszandr Jakovenko orosz külügyminiszter az NTV orosz televíziónak adott nyilatkozatában kifejtette: „A legfontosabb most az, hogy az iraki nép megismerje és elismerje a választás eredményét”. Csak így biztosítható, hogy működjenek az iraki társadalmat összetartó erők, s hogy elkezdődjön az ország újjáépítése – fűzte hozzá.

Az iraki választás a történelem legvéresebb voksolása volt – írta az Izvesztyija, az orosz lapok többségével együtt kritizálva az Amerikai Egyesült Államokat. Az orosz zsurnaliszták szerint az USA egyre kevésbé tartja kézben az országot. „A vér választása: a szavazás megtörtént, a háború folytatódik” – írja főcímében a Rossziszkaja Gazeta, míg az ellenzéki Nyezaviszimájá Gazeta aláhúzza: „A választások felrobbanthatják Irakot.” A Vremja kiemeli: „A kamikázék eljöttek a választásra. Irak parlamentet és szabadságot nyert – demokrácia nélkül”.