Önkormányzatok: egyre több feladat, egyre kevesebb pénz

A tervek és ígéretek ellenére évek óta nem történik érdemi elmozdulás az önkormányzati szféra költségvetésének szerkezetében. A tendencia változatlan: a működési költségek szűkösek, így sok településen megszorítások és elbocsátások várhatók. Önkormányzati szakértők szerint az idén a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek kigazdálkodása jelenti a legnagyobb gondot, amely vagy a vagyon értékesítésével vagy elbocsátásokkal oldható meg.

Nem történt meg a várt érdemi elmozdulás az önkormányzatok költségvetésének szerkezetében – fejtette ki a Világgazdaságnak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A hosszú évek óta húzódó finanszírozási reform egyik legfontosabb eleme lenne, hogy meghatározzák a helyi feladatokat és ezek ellátásának költségeit, amelyeket a központi költségvetésnek fedeznie kellene. Az állam egyre több feladatot ad át a helyhatóságoknak, amelyek pénzügyi feltételeit nem biztosítja.

A költségvetési módosító indítványok során megszavazott 15,2 milliárd forintos többlet, illetve a belső átcsoportosítások összességében segítenek a közalkalmazotti, illetve a köztisztviselői bérek kifizetésében, de az még így is bizonytalan, hogy a kötelező béremelések hány önkormányzatot állítanak megoldhatatlan működési nehézségek elé – mutatott rá Zongor Gábor.

A főtitkár szerint ebben az évben változatlanul működési gondokra lehet számítani, főként, mert sok helyhatóság már felélte eladható vagyonát, s már korábban racionalizálta működését. Kedvezőnek tartja viszont, hogy a központi költségvetés – az uniós támogatásokon túl – támogat fontos helyi fejlesztéseket, és jó iránynak ítéli az önkormányzati társulások támogatását is.

A tavalyinál jóval nehezebb évre számít Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke.

Pápa polgármestere elmondta: sok települést hozott nehéz helyzetbe az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) született megegyezés. A megállapodás értelmében a közalkalmazotti illetménytába alapján – tehát garantált módon – ez év január 1-jétől átlagosan 7,5 százalékkal, szeptember 1-jétől pedig további 4,5 százalékkal növekednek a keresetek. A köztisztviselők bérének növeléséhez egyáltalán nem járul hozzá a központi költségvetés.

A módosító indítványok eredményeképpen megemelt normatívák ellenére csak a bérek kifizetéséhez plusz 64 milliárd forint lenne szüksége az önkormányzati szférának, amelyet saját forrásból kell kigazdálkodnia. A működési támogatások szintén szűkösek, így elkerülhetetlenek a megszorítások és az elbocsátások – fejtette ki Kovács Zoltán.

A fideszes politikus szerint a fejlesztésekkel is gondok lesznek, hiszen a 2,5 százalékos kötelező költségvetési zárolás miatt az önkormányzatoktól a személyi jövedelemadó nekik járó részéből vonnak el, tehát abból, amit a települések szabadon használhatnának fel.

Takarékos, racionális működésre van szükség az önkormányzatoknál, de a fejlesztési források az idén is jelentősen bővülnek, ami nagy lehetőségeket jelent a települések számára – jelentette ki Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere.

Bár a megszavazott költségvetési pluszforrásokat komoly segítségnek tartja, azt a szocialista politikus sem állítja, hogy könnyű évük lesz az önkormányzatoknak. Szerinte elsősorban azok kerülnek nehéz helyzetbe, amelyek már tavaly sem tudtak béremelést adni a közalkalmazottaknak. Ezek a települések most nagy lemaradásban vannak, az idei emelés viszont kötelező. Ezért szavazott meg az Országgyűlés egy hárommilliárdos keretet, amelyből a béremelésekhez kaphatnak majd támogatást az önkormányzatok – mondta Csabai Lászlóné.

Forrás: Világgazdaság