Így írt a világsajtó az orosz–ukrán háború első napjáról + videó

2022. február 24-én hajnalban megszólaltak a szirénák Ukrajnában, és percek alatt háborús üzemmódba kapcsolt a világ. Időrendben: mi történt az első bejelentésektől az esti elemzésekig – és hogyan tálalták mindezt a nemzetközi szerkesztőségek.

Orosz katonai harckocsik és páncélozott járművek a kelet-ukrajnai Donyeckben 2022. február 24-én (Fotó: AFP)

Hajnal: a bejelentés, ami mindent átírt

Moszkvai idő szerint kb. 5 óra körül Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívüli tévébeszédben jelentette be a „különleges katonai művelet” megindítását. A beszéd központi eleme az volt, hogy Oroszországot szerinte a NATO fenyegeti: „A NATO keleti terjeszkedése elfogadhatatlan számunkra”, és Ukrajna esetleges csatlakozása „közvetlen veszélyt jelent Oroszország biztonságára”. Azt állította, hogy a Nyugat „Oroszország ellen irányuló hídfőállássá” akarja tenni Ukrajnát, és hogy Moszkvának „nem maradt más választása”, mint fellépni. A beavatkozást önvédelemként keretezte, hangsúlyozva: „Oroszország nem tervezi Ukrajna megszállását”, ugyanakkor bejelentette a „különleges katonai művelet” megindítását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború első napján rendkívüli tévébeszédet tartott Fotó: Vyacheslav PROKOFYEV / AFP

A másik fő indok a Donbasz volt: Putyin szerint „nyolc éve népirtásnak vannak kitéve azok az emberek”, akik a kelet-ukrajnai régióban élnek, és Oroszország célja „az emberek védelme, akik zaklatásnak és népirtásnak vannak kitéve a kijevi rezsim részéről”. A művelet céljaként a „demilitarizációt és nácitlanítást” nevezte meg, mondván: „Törekedni fogunk Ukrajna demilitarizálására és nácitlanítására.” Beszéde végén figyelmeztette a külső szereplőket: 

Aki megpróbál beavatkozni, olyan következményekkel fog szembesülni, amilyeneket még nem tapasztalt történelme során.

Ugyanezt a beszédet a nemzetközi sajtó az első percektől úgy keretezte: nem korlátozott akcióról, hanem egy szuverén állam elleni támadásról van szó – a címekben szinte azonnal megjelent az „invázió” szó. 

Pár perccel később ukrán nagyvárosokban robbanásokról érkeztek hírek, és országszerte megindult a légiriadó. A Reuters összefoglalója már a reggeli órákban 

a második világháború óta a legnagyobb európai állam elleni támadásként

 írta le a helyzetet. A rakéták katonai repülőtereket, légvédelmi rendszereket és infrastruktúrát céloztak országszerte. 

A támadás nem egyetlen fronton zajlott. Északon az orosz erők Fehéroroszország felől léptek be Ukrajnába, és gyors ütemben haladtak Kijev irányába. Az első stratégiai jelentőségű célpont a csernobili atomerőmű térsége volt, amely a főváros felé vezető egyik legrövidebb útvonalon fekszik. 

A harcok különösen élesek voltak a Kijev melletti hosztomeli (Antonov) repülőtéren, ahol az orosz légideszant célja a repülőtér gyors megszerzése volt. Nyugati katonai elemzők szerint a reptér birtoklása lehetővé tehette volna egy légi utánpótlási híd kialakítását, amelyen keresztül további csapatokat és nehéz-felszerelést szállíthattak volna közvetlenül Kijev térségébe.

A francia Le Monde időrendben rögzítette az eseményeket: a tévébeszédet „perceken belül” követték a robbanások és a szirénák, miközben a hivatalos moszkvai indoklás a nyugati narratívákban azonnal vitatottá vált. 

A Magyar Nemzet így közölte a rendkívüli hírt: Oroszország csütörtök hajnalban megtámadta Ukrajnát, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós üzenetében „különleges katonai művelet” végrehajtásáról számolt be. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hadiállapotot vezetett be az országban, az orosz egységek az ukrán határőrség szerint Belaruszból, Krímből és Oroszországból támadják Ukrajnát.

Reggel: teljes körű támadás – és az első politikai reakciók

A kora reggeli órákban Kijev rendkívüli állapotokkal szembesült: óvóhelyek, metró-aluljárók teltek meg, a lakosság információéhsége pedig percről percre pörgette a nemzetközi híroldalakat.

kijevi metró-aluljáró
Fotó: AFP

Washington az első órákban „provokálatlan és indokolatlan” támadásról beszélt; Biden a nap során szankciókat is bejelentett, és jelezte a G7-ekkel való egyeztetést. A NATO Észak-atlanti Tanácsa ugyanezen a napon hivatalos közleményben ítélte el a támadást, Belarussziát is megemlítve mint a műveletet segítő felet. Brüsszelből Charles Michel és Ursula von der Leyen közös nyilatkozatban „példátlan katonai agressziónak” minősítette a történteket, és előre jelezte: következnek a válaszlépések. 

Déltől délutánig: rendkívüli diplomácia

Délutánra a konfliktus már nem csak katonai kérdés volt: gyorsultak a rendkívüli csúcskonzultációk, nyilatkozatok, szankció-előkészítések. A NATO-n belüli reakciókat Stoltenberg is hangsúlyozta: elítélés, azonnali leállítás követelése, és Ukrajna önvédelemhez való jogának kiemelése. 

Az ENSZ-ben rendkívüli ülés következett: a Biztonsági Tanácsban az ukrán képviselet a háború tényét és a civil városok veszélyeztetését emelte ki. Az archív felvételek és az ENSZ-dokumentumok jól visszaadják a hangulatot: döbbenet, vádak, és az a benyomás, hogy a diplomácia lemaradva rohan az események után. 

Este: az első értelmezések – mit jelent ez Európának?

Estére a percről percre frissülő hírszalagok mellett megérkeztek az első átfogó elemzések. A Guardian például már 24-én este arról írt véleménycikkében: a nap következményei évekig határozzák meg Európa biztonságát és politikáját. A Reuters összegzése pedig a támadás léptékét, a többirányú katonai nyomást és a humanitárius következmények első jeleit emelte ki – menekülés, sokk, kapkodó válságkezelés. 

Mi volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reakciója?

Volodimir Zelenszkij 2022. február 24-én, az orosz invázió első napján több beszédet is mondott – hajnalban még az orosz néphez intézett üzenetet, később pedig már háborús elnökként szólt az ukránokhoz.

Reggeli üzenetében bejelentette, hogy Oroszország teljes körű támadást indított: 

Oroszország alattomos támadást indított államunk ellen.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna védekezik: „Nem fogunk fegyvert letenni. Meg fogjuk védeni államunkat.” Hadiállapotot hirdetett, és nyugalomra kérte a lakosságot. Egyértelművé tette, hogy Ukrajna nem kezdeményezett háborút: „Ukrajna békét akar.”

Aznap esti videóüzenetében – amikor már rakétacsapások értek több várost – keményebb hangot ütött meg. Azt mondta: „Ma minden ukránnak tudnia kell: megállítjuk őket.” Kiemelte, hogy az ország nincs egyedül, de konkrét katonai segítség ekkor még nem érkezett: „Egyedül maradtunk országunk védelmében.” Ugyanakkor világossá tette, hogy a vezetés Kijevben marad: 

Itt vagyunk. Meg fogjuk védeni Ukrajnát.

Borítókép: Orosz katonai harckocsik és páncélozott járművek a kelet-ukrajnai Donyeckben 2022. február 24-én (Fotó: AFP)