Ausztria, az Egyesült Királyság, Francia-, Német-, Svédország és Hollandia – az uniós költségvetés nettó befizetői – tavaly többször közölték: nemzeti jövedelmük egy százalékánál többet nem hajlandók az EU számára elkülöníteni. A befizetők saját gazdasági problémáikra hivatkoznak, a többiek pedig amiatt zúgolódnak, hogy a restrikcióknak többnyire a kohézió erősítésére hivatott regionális támogatások egy része eshet áldozatul.
Az elnökség a június közepén rendezendő EU-csúcs idejére szeretné lezárni a pénzügyi perspektíváról szóló vitát, annál is inkább, mivel az év második felében a hatok egyike – az Egyesült Királyság – veszi át az elnökséget. Nem segíti a tárgyalások menetét, hogy a britek várhatóan május elején tartanak parlamenti választásokat.
Az egyeztetést tovább nehezítheti, hogy a tagországoknak megegyezésre kell jutniuk a stabilitási paktum reformjával kapcsolatban is. Egy biztos: Luxemburgnak több ideje lehet, mint elődjének, Hollandiának volt. Hága kevés eredménnyel dicsekedhet, amit nagyban magyaráz, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság is lecserélődött hivatali ideje alatt. A zsúfoltnak ígérkező félévet azonban máris egy nem várt esemény borította fel: a dél-ázsiai szökőár áldozatainak mentésében a luxemburgi elnökség vezette EU – az ENSZ mellett – aktív szerepet játszik.
Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása: Brüsszel gőzerővel dolgozik rajta
