Bevezették az áfát Szerbiában

Jelentős változásokat hozott az adórendszerben az idei év Szerbiában. Európában utolsóként bevezették az általános forgalmi adó rendszerét, s jelentősen lecsökkentették a társasági adó kulcsát, amely így Európában a legalacsonyabb. A szomszédos ország adórendszerében azonban továbbra is vannak furcsaságok – adta hírül a Világgazdaság.

MNO
2005. 02. 03. 8:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szerbiai jelenlétet fontolgató vállalkozók, vállalkozások az idei évtől kezdődően már több olyan új adórendszerbeli szabályozással szembesülhetnek, amelyek javíthatnak üzleti eredményeiken. Az egyik változás az, hogy a társasági adó eddig is alacsonynak számító 14 százalékos kulcsát 10 százalékosra mérsékelték.

Ez az Európában legalacsonyabb kulcs komoly vonzerőt jelenthet, ám – mint Pallos András, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. belgrádi kereskedelmi szolgálati irodavezetője a Világgazdaságnak rámutatott – számos más formájú, az államnak, a helyi önkormányzatnak befizetendő terhekkel s egyéb elvonásokkal kell a vállalkozásoknak számolniuk. Vannak például helyi adók – ezek mértékét a helyi önkormányzat szabja meg –, ám nem feltétlenül az adórendszeren keresztül operálnak az elvonásoknál.

Pallos példaként említette, hogy a vállalkozásoknak nem ugyanolyan tarifa szerint kell a rezsiköltséget fizetniük, mint a lakosságnak. Nem arról van szó, hogy egy bizonyos határon túli nagyobb fogyasztás esetén magasabb a díjszabás (miként sok országban), hanem arról, hogy minden vállalkozás rezsijére ugyanazt a tarifát érvényesítik. Így például a telefonért vagy az áramért kétszer akkora tarifa alapján kell fizetniük a vállalkozásoknak, mint a lakosságnak.

Eurokonform viszont, s egyben segítheti a vállalkozások – kiváltképpen a (kül)kereskedő cégek – jövedelmezőségét, hogy az idei évtől kezdődően (Európában utolsóként) bevezették az áfa intézményét Szerbiában, s van mód a visszaigénylésre is. Háromkulcsos áfával operálnak, a nullaszázalékos kategóriába az alapvető élelmiszeripari és egyéb termékek esnek (mint a tej, a kenyér, a tankönyv); a középső, 8 százalékos áfát jellemzően az élelmiszeripari termékekre vetik ki; s a termékek döntő többségére 18 százalékos áfát tesznek.

Az áfával váltották egyébként fel a korábbi „termékdíjat”: a kizárólag a végfelhasználó által fizetettett 17 százalékos „kvázi adóra” rárakodott egy további 3 százaléknyi kötelező vasútfejlesztési hozzájárulás. Így a most már áfának nevezett adó csökkentett terhet jelent. Az erős lobbitevékenység miatt azonban változhat az egyes termékek áfabesorolása. Pallos szerint érdemes a helyi adórendszert alaposan ismerő szakemberekkel együtt dolgozni, mert igen sok a bizonytalanság.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.