Kósa: 2005 az önkormányzatok katasztrófájának éve lehet

A költségvetésben megjelent finanszírozási elemek világossá teszik, hogy aki szegény, az még szegényebb lesz, és nem kap támogatást – mondta mai napirend előtti felszólalásában Kósa Lajos (Fidesz). Szerinte az 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer végveszélybe juthat, 2005 az önkormányzatok katasztrófájának éve lehet.

Debrecen polgármestere az Országgyűlésben közölte: már korábban is aggodalomra adhatott okot, hogy az állam által átadott eszközök és átengedett bevételek, amelyek az önkormányzati alapfeladatok ellátását szolgálták, rendre alacsonyabb mértékben emelkedtek, mint a feladatok ellátásának költsége, ezért az önkormányzatok egyre több saját bevételt kellett, hogy elköltsenek az alapfeladatok ellátására. Hozzátette: a 2005-ös év több kétségbeejtő újdonságot is hozott. Megjelentek azok a finanszírozási elemek, amik világossá teszik, mit ért a kormány „életképes„ méretű település alatt. A tendencia ugyanis az, hogy aki szegény, az még szegényebb lesz, és nem kap támogatást. Ha egy kistelepülésen alacsony az iskolai osztály létszáma (a változatlan állandó költségek fűtés, világítás, fizetés mellet) ott a kisebb létszám miatt eddig is kevesebb normatívát kaptak az önkormányzatok.

– Az idén bevezetett új rendszer szerint még rosszabbul járnak ezek a kistelepülések, mert ott, ahol a kormány szerint nem kielégítő az osztálylétszám, ezentúl még az úgynevezett fejkvóta is kevesebb lesz – mondta Kósa Lajos. Szerinte ez a helyzet az útjavításokra adott támogatásokkal is, hiszen az eleve szegény kistelepülések, hogyan tehetnének a beruházáshoz plusz egy forintot, hogy megkapják az állam egy forintját, amikor pont az a problémájuk, hogy ez az egy forintjuk sincs meg a beruházás megvalósításához. – Összességében azt mondhatjuk, hogy a kistelepülési önkormányzatok között szelektálás kezdődött, és csak a tehetősebbek kapnak állami támogatást, a kicsik pedig halálra vannak ítélve – vélekedett a politikus.

Mint mondta, nincsenek jobb helyzetben a nagyvárosok sem, hiszen a kormány úgy adott, hogy a másik kezével azonnal elvett. A kormány azt ígérte, hogy 4,5 százalékkal növeli az önkormányzatok normatív támogatását (ami alacsonyabb, mint tervezett infláció), aztán a költségvetés végén azt mondta, hogy ennek az összegnek a hatvan százalékát úgynevezett államháztartási tartalékba kell tenni, vagyis nem lehet odaadni az önkormányzatoknak. Vagyis úgy kaptak valamit az önkormányzatok, hogy annak több mint a fele a kormányzatnál maradt, miközben a köztisztviselők bérének a kifizetését is az önkormányzatokra hagyták. Nem igaz tehát, hogy a 3500 milliárdnyi államadósság a köztisztviselők bérére ment volna, mert azt az önkormányzatok fizették ki, amihez nem kaptak állami támogatást – hangzott el a Magyar Televízióban.