A Német Élelmiszer-ipari Szakszervezet (NGG) adatai szerint a német húsiparban ma már jelentős részben külföldi munkavállalók dolgoznak: a csatlakozás óta 26 ezer német munkahelye szűnt meg, s 107 ezerre csökkent az ágazatban dolgozók létszáma. A Stuttgarter Zeitung rabszolgabérek és embercsempészet szavakkal jellemezte a kelet-közép-európai hentesek németországi foglalkoztatásának körülményeit – írja a Világgazdaság.
A kelet-európai hentesek a német szerződésekben szereplő bér töredékéért vállalnak munkát, további rémtörténetek keringenek a vendégmunkások életkörülményeire vonatkozóan. A kelet-európaiakat néha csupán 2–5, de átlagosan 8–25 euró közötti órabérért naponta akár 17 órán keresztül is dolgoztatják.
Mindezek ellenére több mint kétezerre tehető a külföldön dolgozó magyar hentesek száma, mely a hazai húsiparon belül foglalkoztatott 11 ezer ember húsz százaléka.
Míg az osztrák és német kvalifikált hentesek körülbelül 3000 eurót keresnek havonta, a magyarok ennek a bérnek csak a felét kapják. Ez a 375 ezer forintnak megfelelő fizetés azonban még így is háromszor több, mint amit itthon kereshetnek. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálaton (Eures) keresztül legális módon egyetlenegy húsipari állást sem hirdetnek a német vállalkozások.
A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint a hazai munkaadók közel ötszáz betöltetlen álláshelyre várják a húsipari szakemberek jelentkezését: Zala és Somogy megyében legnagyobb a hiány. Szakemberhiányra azonban állítólag csak a speciális tudást igénylő munkakörökben lehet számítani, mivel a csökkenő bérkeretek miatt főként betanított munkásokat alkalmaznak a hazai húsipari vállalkozások. (Világgazdaság)
origo.hu
Hány szót ismer ezek közül? 7-ből 7 csak a profiknak sikerül!
