Több mint kétezer meghívott vendég előtt tartott évértékelő beszédet, és első alkalommal beszélgetést Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, figyelembe véve azt a több mint 30 ezer javaslatot és kérdést, amely a Fidesz „Magyarország sms” vonalára érkezett.
– Tavaly azt tanácsolták nekünk, hogy merjünk kisebbek lenni. Magyarország ezt megfogadta. Ismét kisebbek lettünk – fogalmazott a volt miniszterelnök. Mint mondta, 2004 annyiban új, hogy most már nem a testméret határozza meg, ki mekkora, hanem az, hogy ki milyen nagyot tud mondani. Új idők, új szelek járnak, új mértékegysége van Magyarországnak, a hantaméter – fogalmazott.
Orbán Viktor 2004-et a nagyotmondás évének nevezte, amely az előző miniszterelnök javaslatával kezdődött, amely felrázta Európát, hogy versenyezzünk egy demokratikus választáson úgy, hogy mindannyian egy listán nevezzük magunkat. A másik bejelentés a „nagy a jólét” volt. A volt miniszterelnök elmondta: 2004-ben hazánk egy olyan országgá vált, ahol egymillió olyan ember él, aki a rezsi kifizetése után 3400 forintnál kevesebből kénytelen gazdálkodni, és 3 millióan a minimálbér felénél, vagyis 23 ezer forintnál kevesebb összegből tartják fenn magukat. A kormányváltás óta 33 alkalommal emeltek adót – emlékeztetett Orbán Viktor, aki szerint 2004 a ráfizetés éve is volt. Először csökkent 2004-ben hosszú esztendők után a bérek reálértéke, az inflációt ismét jóval meghaladó mértékben nőttek az árak – hangsúlyozta. A Fidesz elnöke emlékeztetett: 2004-ben nőtt a munkanélküliség, mintegy 30 ezerrel több munkanélküli lett az év végére, a gazdák nem kapták meg az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében járó támogatást. Mint mondta, ráfizetéses év volt a vállalkozóknak az adóemelések miatt és amiatt is, mert nem kapták vissza az áfát, amit a törvény szerint vissza kellett volna kapniuk. Orbán Viktor szólt a nyugdíjasokról is, akiktől a gyógyszer és a rezsi emelkedésével visszavették a korábbi nyugdíjemelést.
A Fidesz elnöke ugyanakkor nagyon aktívnak értékelte a tavalyi évet, mivel Magyarország polgárai háromszor is elmondhatták a véleményüket. Orbán Viktor hangúlyozta: a nemzeti petíciót 1 millió 300 ezer ember írta alá, az Európai Uniós választáson 3 millió ember mondott véleményt, a népszavazáson 2 millió ember mondta ki, hogy az egészség nem üzlet, és másfél millió ember mondta ki, hogy összetartozunk.
Orbán Viktor úgy vélte, kormányzati politikává vált, hogy szembeállítsák egymással a vidékieket és a városiakat, a hívőket és a nem hívőket, a határon belülieket és a határon kívülieket, a szegényeket és a gazdagokat. Úgy fogalmazott: éppen a védteleneket, a gyengéket és az ártalmatlanokat támadták a leghevesebben: az idősődő nőket, a negyven évig üldözött egyházakat és a köztisztviselőket fenyegették meg a leggyakrabban. Nagyon sokat változott Magyarország: elvesztette a hitét, az önbecsülését – fogalmazott a Fidesz elnöke, hozzátéve: 1998-ban olyan lelki változáson ment keresztül Magyarország, hogy olyan dolgokra éreztük magunkat képesnek, amibe korábban bele sem mertünk vágni, ám ez elpárolgott. Vissza kell adni Magyarországnak ezt a lelkületet, életerőt – szögezte le.
Orbán Viktor szerint jó témákat választottak a szavazók, olyanokat, amelyek fontosak, lehet róluk beszélni és irányt mutatni. A slágertémák a munka értéke, árak és létfenntartás, nyugdíjak értéke, egészségünk, államadósság, a falu és Budapest volt. Az ügynöktörvény alig két százaléknyi szavazatot, míg a kormány száz napjának értékelése ennyit sem kapott – jegyezte meg Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke szerint határozott falukoncepcióra van szükség a vidéki létfeltételek javítása érdekében. Ezt a célt szolgálná a Pocsajon meghirdetett faluparlamentek létrehozása is, ahol minden vidéki ember elmondhatná, miként képzeli el a falu, illetve a gazdák életét. Orbán Viktor rámutatott, hogy miközben a többi uniós tagország körömszakadtáig védi saját gazdáit, mi megsarcoljuk őket. Meg kell védeni a magyar érdekeket, a munkahelyeket, a gazdákat és a piacokat – hangsúlyozta a volt miniszterelnök.
Budapest jövőjével kapcsolatban kifejtette: olyan új tervre lenne szükség, amellyel az emberek egyetértenek és úgy érezik, hogy az az ő tervük. Budapestet egy új terv segítségével meg kell újítani. A távfűtéssel és az alapvető energiaforrások külföldi tulajdonlásával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az árakat nem a világpiacnak, hanem a kormánynak kell befolyásolnia.
Az államadóssággal kapcsolatban a Fidesz elnöke elmondta: az elmúlt évben 3 500 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Meg kell találni a technikai eszközöket, amelyek mérséklik az államadósságot és növelik a gazdaság teljesítőképességét – fejtette ki. Eszközként a Fidesz által javasolt „munkabarát adócsomagot” vetette fel. Mint mondta, a következő kormányváltás után a spekulációbarát adó- és gazdasági rendszerről vissza kell térni a polgári kormány munkabarát rendszereihez.
Az MSZP és az SZDSZ is úgy véli, Orbán Viktor állításával ellentétben az ország fejlődött 2004-ben.
Hiller István szocialista pártelnök szerint Orbán Viktor a Körcsarnokban elmondott beszédében a múltat szerette volna visszahozni. A Fidesz elnökének évértékelő beszéde szerint a sikeres Magyarország képe áll szemben a szomorkodó Magyarország képével – mondta Hiller István, aki szerint „egy programbeszéd áll szemben egy panaszbeszéddel. A miniszterelnök programbeszéde, a Fidesz vezérének panaszbeszédével.„ Míg az MSZP az új, igazságos és versenyképes Magyarországról beszél, a Fidesz visszasírja a múltat, onnan akar visszahozni csaknem mindent – tette hozzá az MSZP elnöke.
Mintha egy vád- és vágybeszédet hallottunk volna – mondta Lendvai Ildikó a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Az MSZP frakcióvezetője bírálta Orbán Viktort azért is, mert szerinte egy kicsit túlegyszerűsítette a dolgokat, például, azt, hogy az árak emelkedése meghaladja az inflációt. Lendvai Ildikó a közszolgálati televízióban figyelemreméltónak nevezte azt is, hogy, mint mondta, Orbán Viktor ugyanazokat a problémákat sorolta fel, mint Gyurcsány Ferenc hétfő parlamenti beszédében.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke úgy értékelte Orbán Viktor beszédét, hogy évértékelés helyett egy lakossági fórumot láthattunk egy szórakoztató Kádár-paródiával.
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter szerint a 21. századi modern Európában nem létezik a Fidesz elnöke által meghirdetett gazdaságpolitika. Kóka János Orbán Viktor esti országértékelő beszédére reagálva úgy fogalmazott: nem gondolta volna, hogy a Kádár-korszak üzenetrendszere a jobboldalnál tűnik fel újra.
Az MDF a két nagy párt közötti kommunikációs harcnak tulajdonítja, hogy az MSZP és a Fidesz sokszor megvalósíthatatlan ígéreteket tesz. Gémesi György az Index hírportálnak elmondta: az MDF egyetért Orbán Viktor helyzetértékelésével. A párt elnökhelyettese szerint a helyzet valóban tragikus, akár a gazdaság állapotáról, akár az egészségügy helyzetéről legyen szó. A helyzet kezelésében azonban eltér a Fidesz és az MDF álláspontja – hangsúlyozta Gémesi, hozzátéve: az MDF nem száll be a két nagy párt ”populáris„ ígérgetési versenyébe.
Összességében csaknem 930 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a jövő évi költségvetésnek az Orbán Viktor által is ismertetett adócsökkentési javaslat – jelentette ki a klubradio.hu szerint a kormányszóvivő. Batiz András azt mondta, hogy a kormány ennek ellenére érdemben vizsgálja a Fidesz adócsökkentési javaslatát, annak költségvetési kihatásait. A Fidesz által tervezett változtatások bevételi oldalára vonatkozóan nem érkeztek érdemi kalkulációk – tette hozzá a kormányszóvivő.
A kijelentésre reagálva Varga Mihály, a Fidesz képviselője, volt pénzügyminiszter azt mondta: a Fidesz sajnálja, hogy ilyen adóreformot a szocialisták nem támogatnak. Hozzátette: a rövid távú bevételkiesés vállalható annak érdekében, hogy akár már ebben az évben 40 ezer új munkahellyel több legyen.
