Petri Lukács Ádám: Tudom: rettentő nyomás nehezedik a szocialista pártra, egyrészt a szolgálatok régi emberei részéről, másrészt talán az állampárt egykori apparátusainak egyes vezetőitől. Ráadásul az értelmiség egy része is szorong attól, hogy szétverheti a magyar közéletet a múlt megismerése. Magam is beszéltem nemrég egy szocialista képviselővel, aki elmondta: öreg barátja azt mondta neki aznap lesz öngyilkos, amikor megszavazzák ezt a törvényt. Mert hát nem szeretné, hogy a gyerekei megtudják: ügynök volt, a diktatúra ügynöke. Bármekkora pszichés presszió is nehezedik a szocialista párt képviselőinek a lelkére, az eredetileg benyújtott indítványokhoz vissza kell térniük. Hiszen nem engedhetik meg maguknak azt az erkölcsi veszteséget, hogy ebben a kérdésben másodszorra is elbátortalanodjanak, ellenben jót tenne nekik a pártjuk megújhodása miatt is, ha megszavaznák eredeti javaslatukat.
(Népszava, 2005. január 10.)
Lovas István, a rettenthetetlen
