Az Ali asz-Szisztáni nagyajatollah támogatta Egyesült Iraki Szövetség (UIA) a szavazatok 48,1 százalékát szerezte meg (140 helyet a 275-ből). A választási bizottság által közzétett adatok szerint a síita szövetség után a kurd pártszövetség következik a voksok 25,7 százalékával, ami 75 parlamenti helyet jelent az ország északi részén többséget alkotó nemzetiség számára – olvasható a Le Figaro honlapján.
A többségi nép, a síiták hatalomra kerülése történelmi fordulópontot jelent Irakban. A kisebbségben levő szunniták (lásd keretes anyagunkat) az ország megalapítása, 1921 óta alkotják a politikai elitet, betöltve a vezető hatalmi pozíciókat.
A választások nagy vesztese a harmadik helyezett Ijad Allávi miniszterelnök, ugyanis az általa vezetett Iraki Lista csak a voksok 13,8 százalékát szerezte meg. Az AFP és a Reuters szerint 40, más források szerint 38 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe ez a szövetség. A Washington által támogatott Allávi, akit ellenfelei „kis Szaddámként” emlegetnek, a megszálló erők szövetségesének számított. A volt diktátorhoz erőteljes fellépése miatt hasonlították őt az iraki belpolitikában, mely különösen az amerikaiak első számú iraki közellensége, asz-Zarkávi elleni, a fegyveres vezetőt halállal fenyegető kirohanásaiban nyilvánult meg. Az 59 éves, vallását nem gyakorló síita politikus valószínűleg arra kényszerül, hogy szövetségeseket keressen, fölerősítendő saját politikai súlyát. Ha ezt sikerül neki, akkor akár megtarthatja kormányfői székét, vagy indulhat az államelnöki posztért.
A január 30-i választáson részt vett szavazók aránya valamivel több mint 59 százalék volt. A hivatalos végeredményt tegnap tették közzé.
Ali asz-Szisztáni célja egy olyan iszlamizált Irak megalapítása, melyet világi vezetők irányítanak. A múlt héten asz-Szisztáni és négy másik síita vallási vezető egy olyan alkotmány megalkotását sürgette, mely az iszlámot tekinti jogforrásként. Megfigyelők szerint a politikus, aki kritizálói szerint inkább elméleti szakember, az iszlám alapokon nyugvó törvényi szabályozás és az alkotmány kidolgozásának kívánja szentelni a következő kormány hivatali időszakát.
A kormányfői és az államelnöki poszt esélyesei között emlegetik Ádel Abdel-Mahdi jelenlegi pénzügyminisztert vagy Ibrahim al-Dzsaafari alelnököt. A kurdok esélysek arra, hogy az ő emberük, Dzsalal Talabani kapja meg az elnöki posztot.
Az Irak középső részén többséget alkotó szunniták, Irak „nagy kisebbsége” széles körben bojkottálta a választásokat – emlékeztet a BBC. Törökország éppen emiatt kritikusan fogadta a voksolások eredményéről szóló híreket, jelezve: a kisebbségek igen kis arányban szavaztak.
| A lakosság 20-30 százalékát teszi ki a szunnita kisebbség. Ennek ellenére 1921 óta, amikor Irakot megalapították a britek, ők gyakorolták a hatalmat a síita többség és a kurd kisebbség fölött. Hatalmuk még a 16. századra tekint vissza, amikor a szunnita oszmánok átvették az uralmat a ma Irakhoz tartozó területek fölött. A szunnita eszmei és jogi rendszer (a szunna eredetileg „szokást” jelent, de muszlim vallási értelemben a Próféta cselekedeteit és szavait jelöli) a 9. század végéig kristályosodott ki: addig megtörtént a muszlim jog, a saria mértékadó könyvekbe gyűjtése. Az Irakban és Iránban többségben levő síiták nevüket onnan szerezték, hogy a negyedik kalifát, Mohamed vejét, Alit támogatták (síat Ali – Ali pártja). Miután Ali gyilkosság áldozata lett a hatalmi harcokban, pártja egyre inkább vallásos jellegű mozgalommá alakult át, amely Ali egyenes ági leszármazottait tekintette az iszlám közösség természetes vezetőinek. A síitáknak több ága is van: a legfontosabbak a tizenkettesek, akik Alit és vele együtt tizenkettedízigleni leszármazottjait tekintik legitim vezetőnek. A világ iszlám hívőinek körülbelül 80-90 százaléka szunnita, a többi síita. |
