Bármely pillanatban katasztrofális következményekkel járó környezeti baleset következhet be a Nagybánya környékén található 17 ipari derítő valamelyikénél – jelentette ki Calin Crisan, a Máramaros megyei környezeti őrség főfelügyelője.
A Máramaros megyében található, összesen 420 hektáron elterülő derítők több mint 115 millió tonna olyan zagyot tartalmaznak, amelyben jelentős mennyiségű nehézfém és más mérgező vegyszer található – írja a Népszabadság.
A térség nemesfém-bányászati céljaira az utóbbi 40 esztendőben kialakított 17 derítő közül hét ma is használatban van, ötöt a nagybányai Remin Bányavállalat, kettőt pedig a román-ausztrál TransGold cég használ, amely a 2000. januári tiszai ciánkatasztrófát okozó Aurul cég jogutódja.
Az utóbbi hetek kiadós havazása, illetve a napokban kezdődő olvadás ismét felveti ezen létesítmények biztonságának a kérdését. E tekintetben azonban maguk a román szakemberek is eltérő véleményeket hangoztatnak. Miközben Gheorghe Voinescu, a nagybányai Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója úgy véli, a derítők biztonságosak, Calin Crisan főfelügyelő azt mondja, hogy a derítők „a természetre és a környezetre potenciális veszélyt jelentenek”, s azok esetében „bármely pillanatban katasztrofális következményekkel járó baleset következhet be”.
Crisan szerint egyetlen derítő kapott működési engedélyt a Romániai Gátak és Hidrotechnikai Létesítmények Országos Bizottságától. Ez a TransGold cégé, közölte a Rompres román hírügynökséggel a főfelügyelő. A többi derítő engedélyeztetése folyamatban van, de „a procedúra hosszas és nehézkes”, hiszen mindössze öt szakember végzi az ország több mint ezer hidrotechnikai építményének ellenőrzését.
A máramarosi derítők gátfalait, s az azok biztonságát befolyásoló időjárási körülményeket a Máramaros megyei környezeti őrség, a nagybányai vízügyi felügyelőség és a Remin Bányavállalat szakemberei állandó megfigyelés alatt tartják annak érdekében, hogy az esetleges ökológiai baleseteket meg lehessen előzni.
Megnyugtató megoldás azonban csakis az lenne, ha a környéken működő bányavállalatok a derítőkben található zagyot „elfogadható technológiai körülmények között” feldolgoznák, kivonnák belőle a hasznos anyagokat, a megmaradt zagyot pedig „méregtelenítenék”.
Ehhez azonban nincs pénz, de lehetséges megoldásnak Calin Crisan is kizárólag ezt látja. Pedig a derítőkben található zagy jelentős mennyiségű aranyat, ezüstöt, rezet, ólmot és más színesfémet tartalmaz, amelyeket a helyi színesfémkohászat hasznosíthatna. Az illetékesek szerint a Remin és a TransGold azt tervezi, hogy a Giródtótfalu közelében elterülő derítő tartalmát közös erővel dolgoznák fel.
A tervek azonban nem csökkentik a jelenlegi veszélyt, hiszen a téli időszakban, amikor a Remin csökkenti tevékenységét, a derítők megfigyelése is lazábbá válik, s a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa megismétlődésének az esélye látványosan növekszik.
Forrás: Népszabadság
Európa-bajnokság
Cucurella szelleme? Hajhúzásért piros lap és az év védése a női Eb rangadóján + videó
