A hivatalos kommunikációval ellentétben a demonstráló gazdák és a kormány közötti megállapodás nem pusztán néhány milliárd forint támogatás elmaradása miatt hiúsult meg. A kormányt képviselő agrárminiszter négy pontban nem volt hajlandó engedni a gazdák követeléseinek, amelynek hatására a magyar vidék leépülése a következő években felgyorsulhat, tömeges csődhullám indulhat el.
A gazdák tegnap egyértelmű üzenetet kaptak a minisztertől: a kormány lemondott róluk és e szándékától nem tágít.
1. Állattenyésztésre a kormány nem szán nemzeti forrásokat. Ez
példa nélküli a rendszerváltás utáni mezőgazdaság történetében. A 2004-2005-ös költségvetésben állatjóléti támogatásokra elhanyagolható összeg, 1 milliárd forintot állítottak be. Ez a sertés- és baromfitenyésztőket ellehetetleníti. Az FVM tervei szerint nemzeti támogatás helyett az EU által 80%-ban társfinanszírozott Nemzeti vidékfejlesztési tervből csoportosítana át. A demonstrálók tárgyalódelegációja – kompromisszumkészségét bizonyítandó – még ahhoz is hozzájárult volna, hogy az állattenyésztők megsegítése érdekében 14 helyett 10 milliárd átcsoportosításra kerülhessen, ha ez az agrár-környezetgazdálkodást legfeljebb 2 milliárd elvonás érinti. Mindennek ellenére a kormány egyetlen fillér többletforrást nem szán az állattenyésztőknek. Ez termelők ezreit teszi tönkre.
2. Feléljük a jövőnket. Az agrárköltségvetés százmilliárdos nagyságrendű hiányt görget maga előtt évről évre. Az EU utófinanszírozással biztosítja forrásait, azaz a rendszerre való átállás évében a kormánynak meg kellett volna előlegeznie az EU-s támogatást és a nemzeti kiegészítést hozzá kellett volna tennie. Ez elenyésző mértékben történt meg, ennek kárait a termelőkre hárítva.
2004-ben a termelőkhöz 290 milliárd forint helyett 154 milliárd támogatás és 50 milliárd banki előfinanszírozás jutott csak el. 2005-ben a válság fokozódik: a 2006-ot terhelő kötelezettség már 214 milliárd forint lesz.
3. Az elemi károk miatt csődközelbe került gazdálkodókat a kormány sorsára hagyja. A megelőző évek árvíz és aszálykárai miatt a termelők rendkívüli hitelfelvételre kényszerültek. Ez mára sokukat csődközeli állapotba sodorta. A demonstrálók a hitelek átütemezését kérték, hogy átmenetileg levegőhöz jussanak. Ezt a miniszter nem fogadta el, annak ellenére, hogy költségvetési terhe elenyésző.
4. A vidék gerincét jelentő családi gazdálkodókra nincs szükség. A kormány által meghatározott, úgynevezett „életképességi határok” a termelők döntő többségét kizárják a fejlesztési típusú támogatásokból (AVOP). Ezzel halálra ítélik ezeket a gazdaságokat, az állami forrásokat a nagyobb cégeknek kívánja juttatni. Ez homlokegyenest ellentétes e támogatási forma EU által meghatározott támogatási elveinek. Ebből a politikából a miniszter nem hajlandó engedni.
A kormányzat politikája a mezőgazdaságból közel 200 milliárdos nagyságrendű forrást von ki. Ez már rövid távon versenyhátrányba hozza a magyar termelőket EU-s és más versenytársaikkal szemben.
Tömeges csődhullámot indíthat el és az élelmiszerárak drasztikus növekedéséhez vezethet. A gazdák termeléséhez juttatott támogatás ugyanis közvetve az élelmiszer-fogyasztóknak juttatott támogatás. Ha ezt csökkentik, az a mindennapi kenyerünk árát növeli.
Egy olyan megállapodást nem írhatnak alá a demonstráló gazdák képviselői, amely tudomásul veszi és egyúttal felgyorsítja a magyar vidék leépülését, és amely tömeges csődhullámot indíthat el a mezőgazdaságban, destabilizálva ezzel az egész magyar társadalmat.
Ennek, valamint a társadalom tiltakozási folyamata erősödésének minden felelőssége ettől kezdve a kormányt és a miniszterelnököt terheli.
JAKAB ISTVÁN
A DEMONSTRÁLÓ GAZDÁK TÁRGYALÓDELEGÁCIÓJÁNAK VEZETŐJE
BAGI BÉLA
A DEMONSTRÁCIÓS BIZOTTSÁG ELNÖKE
Forrás: OS
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
