A Gulág túlélői Sára Sándor filmjében

Sára Sándor Nehézsorsúak című, 14 részes interjúsorozatának díszbemutatóját tartják ma délután a Terror Házában. A dokumentumfilmben az egykori szovjet kényszermunkatáborokat megjárt túlélők vallanak sorsukról. A bemutatón az egyik epizód huszonöt percét láthatja a közönség.

Sára Sándor Nehézsorsúak című, 14 részes interjúsorozatának díszbemutatóját tartják a Terror Házában március 11-én négy órától. Köszöntőt mond Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, laudációt mond Szakály Sándor hadtörténész és Lugossy László filmrendező. A bemutatón az egyenként hatvanperces epizódok egyikének 25 percét láthatja a közönség. A film teljes terjedelmében a második világháborút követően a Szovjetunióba hurcolt honfitársainkra emlékező Rabszolgasorsra kényszerítve című időszaki kiállítás keretében kerül vetítésre.

A dokumentumfilmben az egykori szovjet kényszermunkatáborokat megjárt túlélők vallanak sorsukról. „A Gulág, úgy látszik, a sorsommá vált” – mondta Sára Sándor a 36. Magyar Filmszemle nyitóünnepségén februárban, ahol a Magyar Mozgókép Mestere kitüntetést vehette át. Azt mondta, már annyit foglalkozott a büntetőtáborok világával, annyi emberrel beszélt, hogy a hallott történetekből és némi fantáziával a néhai Kardos István író segítségével állt össze a forgatókönyv.

Sára Sándor 1933-ban született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott operatőr szakon 1957-ben. Rendezőként és operatőrként egyaránt költőien formált dokumentumfilmekkel kezdte pályafutását. A hatvanas-hetvenes években nemzedéke markáns egyéniségeként meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet fellendülésében.

Alkotótársa Kósa Ferencnek, Szabó Istvánnak, Huszárik Zoltánnak és Gaál Istvánnak. Úgy alkalmazkodott a különböző világlátású rendezőkhöz, hogy eközben maradéktalanul kibontakoztatta látványteremtő képessége sokoldalúságát, kifejező erejét.

A hatvanas évek végétől rendezőként is bemutatkozott, játékfilmes pályafutásának mérföldkövei a Feldobott kő, a Holnap lesz fácán, a Nyolcvan huszár, a Könyörtelen idők, a Vigyázók, a Vád. A nyolcvanas évektől figyelme ismét a dokumentumfilmek felé fordult: a II. magyar hadsereg doni katasztrófájáról, a bukovinai székelyekről, a Gulág magyar foglyairól készített kollektív történelmi fájdalmakat gyógyító filmeket.

Balázs Béla- és Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Magyar Örökség-díjat, a Magyar Művészetért-díjat. Filmjei több hazai és nemzetközi fesztivál díjnyertes alkotásai.

1993-tól hét éven át a Duna Televízió elnöke.

(Filmhu, galeria.origo.hu)