Diákköri konferencia miatt nem üléseznek az alkotmánybírák

A testület történetében először marad el határozatképtelenség miatt az Alkotmánybíróság (AB) ülése. A testületnek jelenleg 8 tagja van 11 helyett, s miután több alkotmánybíró részt vesz a XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián, a március 21–22-i ülés határozatképtelenség miatt elmarad.

Az Alkotmánybíróság (AB) nem tudja megtartani március 21–22-ei ülését, mert határozatképtelen a testület – ezt Balogh Zsolt, a magyar közjogi rendszer legfőbb szervének kabinetfőnöke jelentette be. Az AB e héten hétfőn és kedden megtartotta ülését.

A testület létszáma az alkotmányban rögzített 11 fő helyett jelenleg csupán nyolc, vagyis pontosan annyi, amennyi a teljes ülés megtartásához szükséges, tehát mostantól bármelyik alkotmánybíró betegsége, külföldi útja vagy egyéb más halaszthatatlan tevékenysége miatt meghiúsulhat az ülésezés.

Ezúttal több alkotmánybíró részvétele nélkülözhetetlen a XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ezért nem tudja megtartani március 21–22-i ülését az Alkotmánybíróság. A legközelebbi teljes ülésre március 29-én kerül sor.

Az MNO információi szerint sem a március 21–22-i, sem az egy héttel későbbi napirend nem „állt össze”. Megtudtuk: az alkotmánybírák azért mennek el a diákköri konferenciára az ülés helyett, mert olyan fontosnak tartják az eseményt, mint bármelyik tudományos tanácskozást.

Az Alkotmánybíróság létszáma akkor egészülhet ki 11-re, ha a parlamenti pártok megegyezésre jutnak a három bíró személyéről, ám erre hónapok óta nem kerül sor. Legutóbb december végén csökkent a létszám, lévén az egyik bíró, Strausz János, betöltötte a nyugdíjazási korhatárt, így megszűnt a megbízatása. Ezzel működőképessége határára jut a testület, mivel legalább nyolc bíró kell a határozatképességhez.

„Alkotmányellenes lesz az alkotmánybírák betegsége” – érzékeltette némi iróniával a helyzetet az Alkotmánybíróság elnöke, Holló András az origo.hu-nak.

Az Országgyűlés az alkotmánybírák választásával összefüggésben, nem először sért törvényt. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint ugyanis az új bírát, az elődje a megbízatásának lejártát megelőző három hónap alatt kell megválasztania a parlamentnek. Nemcsak a múlt év decemberében lejáró mandátumú Strausz János helyével nem teljesül ez a törvényi aláírás, hanem még a tavaly nyáron „túlkorossá” vált Németh János akkori elnök helyét sem sikerült betölteni. A május elsejétől az Európai Bíróság bírájának megválasztott Czúcz Ottó helyére pedig június végéig kellett volna utódot találnia a jogszabályok szerint az Országgyűlésnek.