Ma a parlamentben folytatódott a vita az egykori titkosszolgálati iratok nyilvánosságára vonatkozó szocialista törvényjavaslatról.
Csak a nyilvánosság lehet a fő szempont, mert a különböző ellenőrizetlen listák megjelenésének csak így lehet véget vetni. Ez azonban nem jelenti a nemzetbiztonsági érdekek mellőzését, és senki nem akarja veszélyeztetni a mai szolgálatokat – hangsúlyozta Wiener György szocialista képviselő.
Répássy Róbert (Fidesz) úgy vélte: nem világos, hogy az MSZP teljes vagy korlátozott nyilvánosságot akar-e. Mint mondta, a benyújtott alkotmánymódosító javaslat az egész állambiztonsági rendszert feltárná, ugyanakkor a levéltári törvénymódosítás csak az adatok egy részét tenné közzé. Az ellenzéki politikus szerint az sem érthető, miért csak a magyar szolgálatokról szól a törvény, hiszen más országok ügynökei is láttak el magyarok ellen irányuló tevékenységet nálunk.
Répássy szerint a jogállammal ellentétes, hogy az állambiztonsági levéltár felszabadítása után alaptalanul meghurcolt, nem is közszereplő embereknek kellene utólag bizonyítaniuk ártatlanságukat, ellentétben a mai átvilágítási eljárással, amikor a bírák bizonyítják, ha valaki a régi szolgálatok munkatársa vagy ügynöke volt.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője nyomatékosította: módosítani kell az alkotmányt, hogy bizonyos köztisztségeket ne tölthessenek be azok, akik érintettnek bizonyulnak. A párt támogatja a Fidesz javaslatát, hogy egy határidőre be kelljen szolgáltatni a még kintlévő iratokat és aki ezt nem teszi meg, az komoly büntetést kapjon. Mindkét ellenzéki párt szorgalmazta, hogy az egykori rendszer működtetőinek, a titkosrendőrök megbízóinak a listáját is hozzák nyilvánosságra – tudósít a Magyar Rádió.
Négyéves csúcson az autóhitelezés
