Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Martina Salomon FPÖ: Káosz és némi új tartalom a forradalom helyett címmel kommentálja a Szabadságpártban történő, immár szinte követhetetlen eseményeket.
A forradalmat egyelőre lefújták. Az FPÖ (még) nem szakad két részre, és minden szabadságpárti politikus szinte esküdözve állítja, hogy nem lesznek előrehozott választások. Az FPÖ beharangozott újrakezdéséből az elmúlt napokban csak a káosz volt látható, az az erőlködés, ahogyan a párt meg kíván szabadulni néhány, Haidert bíráló személytől, az egyre inkább nevetségessé válik.
A szabadságpárti politika eddigi szíveközepét jelentő belbiztonság kérdését a tegnapi programadó sajtótájékoztatón nem is említették. E területeken az FPÖ az elmúlt hónapokban súlyos vereségeket szenvedett el, a haderőreform és a menekültügy kérdésében álláspontjuk nem igazán vált láthatóvá a terméketlen vitákban. A kulcsminisztériumok, a honvédelmi és a belügyi tárca a Néppárt kezében van. A biztonság kérdésével az FPÖ legfeljebb a bécsi városházán érhet el eredményeket, de ott a Szabadságpárt ellenzékben van.
Amit a párt befolyásvesztéséről a legutóbb Haiderrel konfliktusba került EP-képviselő, Andreas Mölzer a „Zur Zeit” című magazinjában leírt, tagadhatatlanul igaz. A Haider által 1986-ban átvett pártelnökség után úgy tűnt, hogy egy új típusú jobboldali párt szétzúzza a hagyományos pártstruktúrákat. Mára az FPÖ egy jobbközép koalíció majdnem tehetetlen pártocskájává silányult, mely az előtt a kérdés előtt áll, hogy igazolja-e még valami létezését az ország politikai életében.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilap Optimistán tekintek a jövőbe címmel készített interjút Ariel Saron izraeli miniszterelnökkel.
Saron kijelentette, hogy Izrael csak megfigyelheti azokat az eseményeket, amelyek Libanonban történnek. Ezzel áttételesen visszautasította azokat a washingtoni kritikákat, melyek azt vetették a zsidó állam szemére, hogy beavatkozik a szomszédos ország ügyeibe. Egyúttal Saron úgy vélte, Szíria és Irán Libanont az Izrael elleni terror felvonulási terepeként használta, Damaszkuszt és Teheránt pedig veszélyes terrorcentrumnak nevezte. Egyúttal az izraeli miniszterelnök kijelentette: jelenleg nem lát lehetőséget arra, hogy béketárgyalásokat folytasson Szíriával.
Saron szerint Irán mindent elkövet, hogy nukleáris fegyverekhez jusson. Jelenleg a teheráni vezetés megpróbálja húzni az időt az unióval folytatott tárgyalásokon. Bár értékeli az EU és az Egyesült Államok törekvéseit, mégis meg kell tenni az előkészületeket, hogy szükség esetén a kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vigyék.
Saron pontosította azokat az okokat, amiért Izrael fájdalmas kompromisszumokra is kész a palesztinokkal folytatott tárgyalásokon. Szükségesnek nevezte, hogy a zsidó állam megváljon azoktól a területektől, melyeken mintegy hárommillió palesztin él. „Nem tudunk ennyi embert etetni, tanítani vagy nekik munkát adni. A problémától meg kell szabadulnunk”– fogalmazott Saron.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Gerhard Gnauck Lengyelországban a pártok terhes sallanggá válnak címmel tudósít a kormányzó szociáldemokraták új párt alapítására vonatkozó gondolatkísérletéről.
Marek Belka még tagja a kormányzó Demokratikus Baloldal Koalíciójának (SLD), de minimális érdeklődést sem mutat párttagsága iránt „A pártigazolványom valahol otthon hever” – nyilatkozta, „de azt hiszem, tagdíjat ebben az évben nem fizettem.” Mint mondta, nem igazán fog sietni, hogy ezt a mulasztását bepótolja. Helyettese, Jerzy Hausner egy lépéssel még tovább ment, kilépett az SLD-ből, és benyújtotta a lemondását is, amit azonban nem fogadtak el. A kormányzati ciklus a végéhez közeledik, és kezdődik a választási év, ami ismét bizonyítja, Lengyelország Európa egyik leginstabilabb pártrendszerével rendelkezik.
Belka és Hausner – az első még óvatosan, a második nyíltan – szimpatizál egy új párt megalapításával, amelyik átlépné a poszt- és antikommunisták közötti szakadékot. Az alakulat neve Demokrata Párt (PD) lenne. Az ismert boroszlói politikus Wladyslaw Frasyniuk, a Szolidaritás egykori veteránja, valamint Hausner számít a kezdeményezés hajtóerejének. Egy tegnap nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás azonban óvatosságra int, hiszen a friss párt mindössze a választók hat százalékának támogatására számíthat. Mint hónapok óta, a liberál-konzervatív „Polgári Platform” vezet 22 százalékkal. De a populista és nacionalista pártok is feljövőben vannak, az „Önvédelem” és a „Lengyel Családok Ligája” 17 illetve 15 százalékra számíthat, míg az SLD-re mindössze hét százalék voksolna.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Zavar Schröder válságmenedzselése körül címmel tudósít a vörös-zöld kormányzaton belül uralkodó káoszról.
Bizonytalanság uralkodik a vörös-zöld koalíció tervei kapcsán abban a témában, hogy miként kívánják a gazdasági és munkaerő piaci válságot kezelni. Egyes jelentések szerint a kancellár mégis szimpatizál az állami konjunktúra program gondolatával. Találgatások övezik a tényt, hogy miért hagyott ki Schröder tegnap a hannoveri beszédének szövegéből egyes fejezeteket, melyekben a gazdaságélénkítő program elképzeléseit pontosította volna.
Lapértesülések szerint a koalíció klasszikus infrastrukturális programokkal kívánja kezelni a rekord munkanélküliséget, melynek pénzügyi alapjait az állami kézben lévő KfW bankcsoport kedvezményes hitelei jelentenék. Schröder tegnap felszólította a kormánytagokat, hogy álljanak elő konjunktúraélénkítő javaslataikkal.
A lap másik tudósításában Rürup rezignált címmel közli a berlini kormány gazdasági tanácsadó testülete tagjának lesújtó prognózisát. Bert Rürup szerint a tömeges munkanélküliség 30 év politikai hibáinak következménye, ezen a helyzeten képtelenség rövid távon érzékelhetően javítani. Februárban Németországban 5,2 millió munkanélkülit tartottak nyilván. Rürup szerint ha számuk 2006-ban a négymillió közelébe kerülne, az már sikernek számítana.
origo.hu
Kiderült, hogy honnan érkezik Budapestre az ország karácsonyfája - videó
