Két, egymással versengő javaslatot terjeszt ma az adóreform-bizottság elé az iparűzésiadó-munkabizottság – derül ki a Világgazdaság birtokába jutott dokumentumokból. A főbizottság által meghatározott irányok alapján készült javaslat értelmében az iparűzési adó mértéke 2006. január 1-jétől a jelenelegi maximum 2 százalékról 1,5-re, egy évre rá egy százalékra csökken, és 2008-ban megszűnik.
Mindkét dokumentum azzal számol, hogy a bevételkiesés kompenzálására a legkézenfekvőbb megoldásnak a gépjárműadóbevétel növelése kínálkozik. A javaslat szerint ez megtörténhet az adómérték duplájára emelésével, vagy a súlykategóriák szerint exponenciálisan növekvő adómérték meghatározásával. A dokumentumban olvasható a gazdasági minisztérium álláspontja, amely azonban határozottan ellenzi, hogy a fuvarozókra is kiterjesszék a gépjárműadó növelését.
Jövőre a munkabizottság mind a lakásoknál, mind pedig a nem lakás céljára szolgáló épületeknél emelné az alapterületre vetített építményadót – miközben a magánszemélyeknél le lehetne vonni ezt az szja-ból – és növelné a telekadót is, sőt az elsőként említett alternatíva lehetségesnek tartja bizonyos illetékbevételek átengedését is a helyhatóságoknak.
Ezenfelül a vállalkozási célú ingatlanok értéke után a főbizottsági irányok alapján készült tervezet értelmében 2007-től 2 százalékos, míg a másik dokumentum szerint 2006-tól vagy 2007-től 1,5 százalékos építmény- és telekadót vethetnének ki az önkormányzatok, de 2008-tól kétszeresére emelkedne a mértéke. Ehhez szükségesnek tartja a testület, hogy már az idén törvénybe foglaljanak egy adóztatási célú értékelési módszert.
Ami az evát illeti, újdonság a korábban ismertetetthez képest, hogy annak a vállalkozásnak, amely a magasabb költséghányadú tevékenysége után 10 százalékos adót szeretne fizetni, a költségszámlái gyűjtése mellett költségnyilvántartást kellene vezetnie. Csak akkor választhatja a 10 százalékos adómértéket, ha igazolni tudja ezzel a nyilvántartással, hogy egy bizonyos (40 és 60 százalék közötti) költséghányaddal működik. Ezzel kiküszöbölik, hogy az evás bevételhez tartozó költségeket valamely másik, nem evás vállalkozásban számolják el. A tervek szerint tételesen meghatároznák, mely tevékenységnek tartoznak a magas költséghányadú körbe. Tartja magát az a javaslat, hogy ezen tevékenységek után 50 millió forint éves bruttó bevételig lehessen 10 százalékos evát fizetni, de ezen belül a 15 százalékos mérték alá tartozó tevékenységekből származó bevétel ne haladhassa meg a jelenleg érvényes 25 millió forintot, esetleg annak valorizált összegét. Ezenkívül számos kérdés szorul még megválaszolásra.
Hamarosan végső formába öntené az eva-bizottság az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho). Ezt elsősorban a munkanélküli, de ellátásra már nem jogosult aktív korú személyek munkáltatói fizetnék, de kiterjeszthető lenne a pályakezdőkre és más, a munkapiacon hátrányos helyzetű csoportokra is.
A munkáltató bérági költségre vetítve 25 százalékos ekhót fizetne, s ez kiváltana minden közterhet, beleértve a munkavállalói elemeket is. Akkor élhet – legfeljebb két évig – a munkáltató ezzel a lehetőséggel, ha a munkavállalónak a tőle származó jövedelme nem haladja meg a havi minimálbér háromszorosát. Ekkor azonban nem lehetne élni az adójóváírással.
JAVASOLT VÁLTOZTATÁSOK
- az iparűzési adó fokozatos csökkentése, esetleges eltörlése
- a gépjárműadó emelése
- az alapterület utáni építményadó növelése
- a vállalkozási célú ingatlanok érték alapú adójának életbeléptetése
- a helyi társasági nyereségadó bevezetése
- a telekadó emelése
- a munkaadói egészségbiztosítási járulék esetleges növelése
