Látszatmegoldások a határon túli magyaroknak

Az Új Szó szerint nehezen érthető a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája december 5-e óta, hiszen népszavazást megelőző kampány azt sugallta: Dzsingisz kán hadainál pusztítóbb hordákként állítanának be Magyarországra a külhoni magyarok, ám néhány hete hirtelen szalonképesek lettek.

MNO
2005. 03. 03. 7:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szappanoperába hajló magyarországi gazdatüntetés egyik legszánalmasabb jelenete az volt, mikor a felek két különböző épületben vártak a tárgyalás megkezdésére – közölte mai számában az ujszo.sk. Mint a szerző írja: a szerdai, magyarországi lapokat látva e sorok írójának az volt az érzése, a határon túli magyarok képviselői és a magyar kormány közti keddi szakértői egyeztetésre is hasonló körülmények közt kerülhetett sor.

A határon túli magyarok örömmel fogadták a kormány azon kezdeményezését, hogy felgyorsítsák a lassú és körülményes honosítási eljárást- nyilatkozta Avarkeszi Dezső letelepítési, bevándorlási és honosítási kormánybiztos. Egyik szlovákiai tárgyalópartnere, Duray Miklós viszont a lap megkeresésére csak annyit mondott a tanácskozásról: zsákutca. A magyar nyelvet egy kicsit is bírók számára első látásra nyilvánvaló: a két nyilatkozat köszönő viszonyban sincs egymással. Duray és Avarkeszi vélhetően nem ugyanazon a tárgyaláson vett részt.

– Pedig sorrendben ez volt a második egyeztetés az anyaországi és a külföldi magyarok között – olvasható a lapban. Hozzáteszik: a december 5-én a kettős állampolgárságot elutasító Magyarország részéről legalábbis logikátlannak tűnő lépés, hogy ezen találkozók során elsősorban a bevándorlás, a letelepedés, ha úgy tetszik: a honosítás megkönnyítéséről esett szó. A népszavazási kampány során a felszerszámozott lovakkal az ország elözönlésére váró, Dzsingisz kán hadainál pusztítóbb hordákként beállított külhoni magyarok hirtelen szalonképesek lettek. Olyannyira, hogy az idegenrendészeti eljárást úgy módosítanák, hogy a letelepedési engedélyhez jutott kérelmező azon nyomban beadhatná állampolgársági kérelmét, s ezt a belügyminiszter hat-tizenkét hónapon belül felterjesztené a köztársasági elnöknek.

– Ez mind szép, ám a szlovákiai magyarok túlnyomó többségének – számtalanszor leírtuk már – esze ágában sincs tartósan Magyarországra települni, pláne nem állampolgárságért folyamodni. Otthonülő fajta a miénk – tartalmazza a cikk. A szociálisügyi minisztérium egy nemrégiben közzétett felmérése szerint a lakosság elenyésző hányada vette igénybe a munkahelykereséshez folyósított költözési támogatást. A komáromi járásban senki nem kérte, a rimaszombatiban hárman, a rozsnyóiban négyen, a tőketerebesiben ketten igényelték, országszerte összesen hatvanan. Pedig ehhez mindössze harminc kilométerrel kellene arrább költözni – írja az Új Szó.

December 5-e óta a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája nehezen olvasható. A durva népszavazási ellenkampány; a referendumot követő, kétségbeeséssel vegyes össznépi felháborodás; a szabadkai csonka MÁÉRT kemény hangvételű zárónyilatkozata után Gyurcsány Ferenc kormánya kapkodni kezdett, látszatmegoldásokat kínálva a csalódott, határon túli magyar közösségeknek. A Magyarok Világszövetsége által generált csapdahelyzetből pedig csak felelős nemzetpolitika felmutatásával tudnának elegánsan kihátrálni. Ilyenjük azonban (egyelőre?) nincs.

Forrás: ujszo.sk

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.