Azok a cégek, amelyek a kilencvenes évek elején a nulláról indultak, mostanában érik el azt a mérethatárt, amely fölött már professzionális menedzsmentre van szükség. Ezzel egy időben sokszor a nagyobb cégekkel szembeni versenyképesség megteremtéséhez jelentős friss tőke is kell – írja a Világgazdaság.
A kilencvenes évek elején eladott kisebb állami cégek is mostanában érnek el arra a szintre, amely felett már az itthon megtelepedett multik érdeklődését is felkelthetik – mondta a Világgazdaságnak Csepi Lajos, az ÁVÜ egykori első embere egy, a vállalatkivásárlásokról szóló konferencián. E két trend nyomán a következő években feltehetőleg látványosan megnő a cégvásárlások és üzletrészeladások száma. Egy kivásárlási tranzakció lehetőséget kínál a más kihívásokat kereső régi tulajdonos kiszállására, az új vezetők érdekeltségi rendszerének kialakítására és a cég tőkeerejének javítására is.
Egy vállalkozás teljes vagy részbeni eladása azonban igen komplex feladat, amelyhez nem elegendő az általános vezetési tapasztalat. Érteni kell például a vállalat- és vagyonértékeléshez, ismerni kell a potenciális vevőkört, és ki kell igazodni a különféle hitelkonstrukciók és a kapcsolódó jogszabályok között, ezért érdemes szakértői segítségre támaszkodni.
Ha egy társaság fejlődéséhez egy másik cég megvásárlására van szükség, a bankok speciális konstrukciókkal igyekeznek segíteni – mondta a lapnak Walter György, aki a Commerzbank igazgatójaként az egyedi hitelezési termékeket összefogó strukturált finanszírozási részleg munkáját irányítja. Az így adott, 3–5 éves kölcsön nagysága akár a vételár 70-80 százalékát is elérheti. A szakember kiemelte: a kellő hozzáértés nélkül összetákolt tervek jelentősen drágíthatják a hitelt, mivel a bank ilyenkor a hibák kijavításának költségeit is az adósra hárítja.
A finanszírozás biztosításának másik módja, ha a cég valamilyen kockázatitőke-befektetőt keres meg. Ezek a cégek jellemzően többségi részesedést kérnek, és 3–6 évig kívánnak tulajdonosok maradni. Hozamelvárásuk ugyanakkor jóval magasabb, mint a hitelek kamata. Együttműködésük viszont messze túlmutat a puszta tőkeinjekción: aktívan részt vesznek a cég jövedelmezőségének javításában, s különböző külső szakértőkkel együttműködve segítenek a szervezetátalakításban és a megfelelő szakemberek megtalálásában is.
Egyfajta közbenső megoldást jelenthet a mezzanine tőke, amely fedezetlen, alárendelt hitelként tovább csökkentheti a sajáttőke-igényt. Az ilyen, 5–7 éves konstrukciók kockázatosságuk miatt a hitelnél drágábbak, de hozamigényük szerényebb, mint a kockázati tőkéé.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
A minisztérium kész bemutatni Ruszin-Szendi Romulusz ukrajnázós hangfelvételét
