Rosszabb az életminőség az új tagállamokban

Jelentős eltérések vannak az életminőség tekintetében az Európai Unió régi tizenöt tagországa és az új EU-tízek között – mutat rá az EU egyik alapítványának felmérése. Ennek alapján a magyarok 63 százaléka nem engedhet meg magának egy hét üdülést és minden harmadik-negyedik megkérdezett magyarnak nehézséget okoz, hogy kijöjjön a havi jövedelméből.

Jelentős eltérések vannak az életminőség tekintetében az Európai Unió régi tizenöt tagországa és az új EU-tízek között – mutat rá az EU egyik alapítványának felmérése. Ennek alapján a magyarok 63 százaléka nem engedhet meg magának egy hét üdülést, és minden harmadik-negyedik megkérdezett magyarnak nehézséget okoz, hogy kijöjjön a havi jövedelméből.

Nagy a szakadék az életminőség területén az Európai Unió régi tizenöt tagországa és az új EU-tízek között – derül ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért ügynökség legfrissebb felméréséből. Az EU legrégebbi, 1975 óta létező, dublini székhelyű ügynöksége összesen 26 ezer főt kérdezett meg a huszonöt EU-tagállamban és a három tagjelölt országban (Bulgária, Románia, Törökország).

A kutatás alapján a magyarok 63 százaléka nem engedhet meg magának egy hét (akár külföldi, akár belföldi) üdülést; Nyugat-Európában csak a legszegényebb egynegyed van ezzel így. Ezzel szemben a felmérés szerint a magyarok 76 százaléka saját tulajdonú lakásban vagy házban lakik úgy, hogy azt nem terheli jelzálog. Ez az új EU-tízek átlagánál tíz százalékkal jobb arány, nem beszélve a nyugat-európairól, ami csak 38 százalék.

A magyaroknak azonban 17 százaléka panaszkodott az alábbi problémák közül legalább kettőre: lakását kicsinek tartja, korhadtak a nyílászárók vagy a padló, nincsen a lakáson belül vízöblítéses WC, illetve szivárognak a csövek vagy nyirkosak a helyiségek. Ezzel Nyugat-Európában csak 9 százalék van így, viszont – megdöbbentő adat – az észteknél 36 százalék. A magyarok 11, míg a nyugat-európaiak 7 százaléka állítja: nem engedheti meg magának, hogy elég melegre fűtse otthonát. (Lettországban ez az arány 56 százalék!)

Magyarországon 18, Nyugat-Európában 7, Lengyelországban viszont 28 százalékot tesznek ki azok, akiknek közüzemi számlatartozásuk volt az elmúlt egy évben. A magyarok közül minden harmadik-negyedik, Nyugat-Európában csak minden tizedik megkérdezett felelte azt: nehézséget vagy nagy nehézséget okoz, hogy kijöjjön a havi jövedelméből.

Nagy a különbség az egészségügyi ellátásban, illetve abban is, hogy mennyire vannak azzal megelégedve. A régi tizenötökhöz viszonyítva az új tagállamokban élő polgárok közül két és félszer többen nyilatkoztak úgy, hogy egészségi állapotuk rossz. Az új tízek lakosainak egyharmada, míg az EU-tizenötöknél egyötöde számolt be hosszan tartó betegségről.

Összességében: a régi tagállamokban a legkevésbé elégedettek is elégedettebbek az életminőségükkel, mint az új tagoknál a legelégedettebbek (!). Willy Buschak, az EU-alapítvány igazgatója úgy véli: „bár az életfeltételekben jelentős eltérések vannak, az azokat meghatározó értékekben nincsenek nagy különbségek az EU-n belül.

Forrás: Népszabadság