Kis Károly ellenkirály tragikus sorsa: ő volt a legrövidebb ideig uralkodó magyar király

Kis Károly mindössze másfél hónapig uralkodott, az itáliai Anjou-házból származó király összeesküvők áldozatává vált.

2026. 02. 05. 18:01
Kis Károly király
Kis Károly király
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kis Károly édesapja, Lajos herceg korán elhunyt, amikor ő még csak nyolcéves volt. Már 1365-től a magyar királyi udvarban élt, ezután pedig Nagy Lajos vette a szárnyai alá. 

Kis Károly király
Kis Károly király

Kis Károly Nagy Lajos király udvarában nevelkedett

Már 1371-ben Horvátország és Dalmácia kormányzójává tették, majd Nagy Lajos Velencében küldte követként. Nagy Lajos azonban, bármennyire is kedvelte őt,  azt nem szerette volna, hogy  Kis Károly legyen az utódja a magyar királyi trónon. Károly a „Kis” jelzőt alacsony termete miatt kapta. 

A vörös hajú király kellemes társasági embernek számított, aki ebéd és vacsora közben szívesen beszélgetett udvari embereivel még a tudományról is. Szimpatikus ember benyomását keltette kortársaiban. 

Kis Károly uralkodói ambícióit először Itália földjén igyekezett megvalósítani, sok harc és viszontagság után lett Nápoly királya.

Máriát nem fogadta el a főurak egy csoportja királynőnek

1382-ben elhunyt Nagy Lajos, és a trónon első magyar királynőként Mária követte. A főurak egy része azonban nem támogatta a királynőt. Horváti Pál püspök és Kanizsai Miklós 1385-ben hajóra szállt, elutazott Nápolyba és rábeszélte Kis Károlyt arra, hogy lépjen fel Magyarországon trónkövetelőként.

Horváti püspök korának sikeres diplomatája volt. Velence és Genova konfliktusában például eredményesen közvetített, és 1381-ben ő is azok közé tartozott, aki rákényszerítette Velencét a város számára előnytelen torinói béke aláírására - ami Magyarország számára viszont előnyösnek számított.

Kis Károly felesége, Durazzói Margit ellenezte, hogy férje visszatérjen Magyarországra. Kis Károly hajthatatlannak bizonyult, és 1385. szeptember 14-én hajóra szállt Nápolyban, hogy visszatérhessen. 

Első úti célja Zengg volt, onnan Zágrábba ment Horváti Pál püspökhöz, ahol december elejéig időzött, majd innen tovább ment Budára. Ellenfele, Mária, és édesanyja Erzsébet is elésietett, és miután ekkor még szívélyesen üdvözölték egymást, Károly a királynék kocsiján érkezett meg Budára. Mivel Zsigmond, Mária házastársa Csehországba távozott, így Mária Kis Károly javára lemondott a trónról.

Kis Károly találkozott Erzsébettel és Máriával- a békés látszat csalóka
Kis Károly találkozott Erzsébettel és Máriával- a békés látszat csalóka

Merénylők végeztek az uralkodóval

Kis Károlyt szabályosan koronázták meg Magyarország királyává. Ez azt jelentette, hogy Székesfehérváron, a Szent Koronát az esztergomi érsek, Demeter helyezte a fejére 1385. december 31-én.

A koronázás:

„A szent palásttal borítva, az előkelőségek között ott állt már Károly, és miközben a papság a titokteljes isteni igéket énekelte, az esztergomi érsek a királyi koronát kezében tartva szokás szerint háromszor megkérdezi a népet, akarja-e Károlyt királynak." 

Részlet a Thuróczy-krónikából

Uralkodása azonban nem teljesedhetett ki: a Mária királynőt és Erzsébetet támogató merénylők február 8-án megölték. A király gyanútlanul tárgyalásra érkezett a királynőkhöz. 

Forgách Balázs, a merénylő súlyos sebet ejtett a fején. Ennek ellenére a király felkelt, de a súlyosan megsebesült uralkodót  könnyen fogságba ejtethették a cselszövő királynők. A királypártiak és a merénylők között fegyveres összecsapás alakult ki.

Mindeközben a király,  mivel súlyosbodott az állapota – elképzelhető, hogy az orvosok adtak be neki olyan szert, amely miatt ez bekövetkezett – végrendelkezett, a fiát tette meg az örökösévé, majd február 24-én elhunyt. A tragikus sorsú királyt a szentendrei bencés kolostorban temették el.

Durazzói Margit, Kis Károly felesége nem tudott beletörődni férje halálába, és bosszút esküdött. A Károly-pártiak délvidéki lázadását Erzsébet anyakirálynő és Mária indult leverni, ám a lázadók fogságba ejtették őket. Anyja és leánya a fogságban oltárterítőt hímzett, melyet a váradi székesegyháznak adományoztak.  Erzsébetet később a fogságában megfojtották.

Merénylet Kis Károly ellen:

„Amikor a nádor úgy látta, hogy a tervezett merényletre itt a kívánt alkalom, a szeme sarkából az ott álló Forgách Balázsra tekintett, aki magára vállalta ezt a dolgot. Ő pedig megértvén a jeladást, köpenye alól előhúzza a fényes kardját, villám módjára lecsap vele a királyra, és vitéz karral súlyos csapást mérve rá, rettenetes sebet ejt rajta a fején és szemöldökén, a két szeme között.” 

forrás: Képes krónika

 

Kis Károly:

1. a legrövidebb ideig uralkodó magyar király volt,

2. ingatag belpolitikai helyzetben választották Magyarország királyává,

3. koronázása szabályos volt,

4. azonban nem sikerült elegendő erős támogatót szereznie, hogy stabilizálja uralkodását.
 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.