Magas költségvetési hiány, duzzadó államadósság, negatív kicsengésű országértékelések, vállalkozásokat sújtó áfavisszatartás – szalagcímek a napilapokból. Ön hogyan látja a gazdasági környezet alakulását hazánkban, a baloldal által 2002-ben meghirdetett jóléti rendszerváltozás harmadik esztendejében?
– Három esztendeje, az országgyűlési választásokat megelőzően ígérethalmazzal lepték el az országot a szocialisták és a szabad demokraták. A legfőbb ok, amivel le tudták győzni a polgári oldalt, az volt, hogy felismerték: az emberek hiszékenyek. – Választást nyerni két dologgal lehet: részint nagyon sokat kell ígérni, hogy az emberek el is higgyék, jobb életkörülményeket fognak teremteni a kormányrúdhoz készülők, másrészt pedig, ami nem gazdasági dolog, hanem politikai „tényező”: le kell járatni a politikai ellenfelet. A baloldali pártok a fentiek miatt tudtak nyerni… Ám ami 2002 kora nyara után történt, az nem mindennapi. – A Medgyessy-kormány attól félt, hogy ugyanabba a hibába fog esni, mint a Horn-kormány, amely 1995-ben a Bokros-csomaggal elvesztette a politikai bizalmat. Ebből a helyzetből „tanulva” a Medgyessy-kormány úgy vélte: meg kell „alapoznia” a kormányzást, és az embereknek be kell bizonyítani, hogy szavatartóak. Tulajdonképpen ez történt a száznapos programokkal is, amelyeknek nem mérték fel a következményeit. Gazdasági, a költségvetés egyensúlyi helyzetét szem előtt tartó döntések helyett politikai határozatok születtek. A kormány nem vette figyelembe az ország gazdasági állapotát, a trendeket.
A teljes interjú a szombati Magyar Nemzet 11. oldalán olvasható

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség