Hivatalos: az EU nem tiltja be teljesen a belső égésű motorral szerelt új autók értékesítését 2035-től

Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart.

Illusztráció Fotó: Teknős Miklós

Az új javaslat szerint az autógyártóknak 2035-től nem 100, hanem „csak” 90 százalékkal kell csökkenteniük a járműveik szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szinthez képest. Stéphane Séjourné iparpolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta: az EU klímacéljai változatlanok maradnak. Mint mondta, az Európai Bizottság „pragmatikus, mégis a klímacélokkal összhangban álló megközelítést” választott, amely egyúttal „életmentő” lehet az európai autóipar számára.

2023-ban fogadták el az EU-ban azt a jogszabályt, amely 2035-től gyakorlatilag megtiltotta volna az új benzines vagy dízelautók forgalomba helyezését, de az utóbbi egy évben az autógyártók és támogatóik erős nyomást gyakoroltak Brüsszelre a szabályozás enyhítése érdekében. A gyártók indoklása szerint az ágazatot súlyosan érinti a verseny az elektromos hajtások terén előnyben lévő kínaiakkal, valamint az, hogy a vártnál lassúbb a kontinensen az elektromos járművek térnyerése.

A módosítás értelmében több környezetszennyező járműtípus – köztük a plug-in hibridek és a dízelek – 2035 után is forgalomba hozhatók korlátozott számban, ha a gyártók szén-dioxid-kreditekkel kompenzálják ezek kibocsátását. Az egyik kompenzációs forma, hogy olyan acélt használnak a gyártók, amelynek előállítása alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár, egy másik pedig az e- és bioüzemanyagok piacra kerülő mennyiségéhez kötődik.

Az Európai Bizottság emellett több olyan kiegészítő intézkedést is bemutatott kedden, amellyel támogatja az autóipart, de ezek még az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács jóváhagyására várnak. Ezek között szerepel az úgynevezett „szuperkreditek” bevezetése a 4,2 méternél rövidebb, mérsékelt árú, az EU-ban gyártott elektromos autók esetében, amelyeknek az értékesítését 1,3-es szorzóval vennék figyelembe a kibocsátási célok teljesítésénél.

A javaslat szerint csökkentenék továbbá a kisteherautókra vonatkozó 2030-as kibocsátáscsökkentési célt 50 százalékról 40 százalékra, valamint több időt adnának a tehergépjármű-gyártóknak saját 2030-as céljaik elérésére.

Az elektromos járművek iránti kereslet élénkítése érdekében a közepes és a nagyvállalatokat köteleznék flottáik „zöldítésére”: a cégek által vásárolt új járművek legalább 30 százalékának zéró vagy alacsony kibocsátásúnak kell majd lennie úgy, hogy az arány országonként eltérő lesz, a gazdagabb tagállamokban magasabbak lesznek az elvárások.
Végül az EU 1,5 milliárd eurónyi kamatmentes hitellel támogatja az európai akkumulátorgyártókat.

Az uniós adatok szerint a közúti közlekedés az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 20 százalékáért felelős, és utóbbinak 61 százaléka a személyautók kipufogógáza.

(MTI)