A módosítás egyetlen célja, hogy a költségvetési hiányt papíron alacsonyabb szinten tartsák, ám ennek pénzben kifejezve is igen magas ára van, és jelentős kockázatokat hordoz a jövőre nézve – állítják egyöntetűen a szakemberek.
Az autópálya-építés államháztartáson kívülre szervezésének módja igen sokba kerül az országnak. A papíron kimutatott költségvetési hiánycsökkenés összességében további költekezést, növekvő devizaadósságot, jelentős árfolyamkitettséget jelent. És még az is lehet, hogy mindezt hiába, mert a hivatalos hiányszám sem csökken.
A változtatás lényege: az autópálya-építést a kormány az államháztartási körbe tartozó Nemzeti Autópálya Rt.-től (NA) kiszervezi a (magas piaci bevételei miatt) államháztartáson kívülre sorolt Állami Autópályakezelő Rt.-be (ÁAK). Mivel az ÁAK-nak nincs forrása az autópálya-építésekre, azt a tervek szerint hitelből finanszírozza. Ennek elsődleges hatása, hogy a közgazdasági értelemben vett államháztartási kör transzparenciája súlyosan sérül. A hivatalos adatok nem adnak hiteles képet az állam gazdálkodásáról, finanszírozási igényéről, keresleti hatásáról.
Még nagyobb probléma, hogy a költségvetésen kívülre szervezett hiányra a kormány a tervezésekor úgy tekintett, mintha az valóban nem létezne, vagyis az EU-nak benyújtott konvergenciaprogramban leírtaknak megfelelő deficitre komponálta a költségvetést. Így az államháztartás úgy szabadult meg egy állami feladat költségeitől, hogy ennek megfelelő mennyiségű kiadást más területeken rögtön betervezett – a fegyelem jelentősen lazult.
További gond, hogy a fenti akciónak igen magas ára van. A kormány ugyanis csak akkor tudja elismertetni államháztartási szektoron kívülinek az ÁAK-t, ha annak hitelfelvételére nem nyújt állami garanciát. Így viszont a hitel kondíciói sokkal rosszabbak, vagyis összességében drágábban látja el a feladatot, mint ha az államháztartáson belül tartotta volna. Ez tekinthető a kiszervezés közvetlen árának.
Vannak közvetett hatások is. Az ÁAK által kibocsátani tervezett, 2,8-3 milliárd eurónyi devizakötvény ugyanis rontja a tényleges államháztartás és a teljes nemzetgazdaság adósságának összetételét, mert növeli a devizaadósság súlyát, így az árfolyamkitettségét. Ezzel hosszú távon jelentősen növelheti a forint sebezhetőségét és az adósság esetleges további leminősítésének kockázatát vélik az OTP Bank elemzői.
A helyzetet bonyolítja, hogy az ÁAK államháztartási szektoron kívüli státusa sem egyértelmű. Ehhez az kell, hogy az árbevétel legalább fele piacinak minősüljön. A kormányzat szerint az autópálya-matrica eladásaiból származó bevételek mellett az állam által fizetett rendelkezésre állási díj is piaci bevétel, e kettő pedig együttesen meghaladja az ÁAK-nak fizetett állami támogatást. Ám egyes szakértők szerint jó az esély arra, hogy a rendelkezésre állási díjat bújtatott államij-támogatásnak minősítse az Eurostat. Ez a hivatalos költségvetési hiányszám súlyos elszállását jelentené, hiszen az államháztartás tényleges (SNA-szemléletű) 8-8,5 százalékos GDP-arányos hiányának a korábban tervezettnél sokkal jelentősebb része jelenne meg a hivatalos adatokban – olvasható a Világgzadaságban.
origo.hu
Brutális tömegbaleset történt az M7-esen csütörtök reggel
