Botránypolitizálással válaszol az MSZP

Az MSZP-nek kellemetlen történések idején fellángolnak a botrányok: a gazdatüntetés ideje alatt az ügynökügyek, Gyurcsány kifütyülését követően, illetve az államfőjelölés ideje alatt botránypolitizálás vette kezdetét – derül ki a Vision Consulting Kft. kutatásából. Az elemző cég adataiból látható: a Fidesz jóval kevesebbet szerepelt a médiában, mint az MSZP.

A „média-toplistán” Gyurcsány kifütyülése

A médiában megjelenő politikai hírek napi jelenlétét vizsgálva és elemezve a Vision Consulting Kommunikációs Tanácsadó és Stratégiai Elemző Kft. arra a megállapításra jutott: március hónap e tekintetben három szakaszra bontható; a hónap elején a gazdatüntetés hírei és az ügynöklisták uralták a címlapokat, a hónap közepén a miniszterelnök kifütyülése adott témát a sajtónak, majd a hónap végén az államfőjelölés egyre fontosabbá váló kérdése mellett számos botrányos ügy került a napirendre.

A márciusi napirenden váratlanul ismét megjelent a botránypolitika. Az elemzők megjegyzik: a magyar politikai napirenden korábban már több alkalommal előfordult, hogy a kormányzati kezdeményezések kifulladását előbb a külső témák és az azokra adott pártreakciók dominanciája követte, majd a napirendet elárasztották a botrány jellegű ügyek. – Ezt a jelenséget 2001 és 2003 egy-egy időszakában egyaránt megfigyelhettük már, hasonló előzmények mellett és a mostanihoz közelítő napirendi környezetben akkor is botrányok válaszoltak botrányokra a címlapokon – áll az elemzésben.

Március utolsó két hetében előbb a Fidesz elnöke, majd a belügyminiszter és a miniszterelnök került a célkeresztbe. A vezető politikusokat hírbe hozó ügyek mellett azonban kisebb jelentőségű, ám ezekhez hasonlóan korrupciós vádakat tartalmazó témák is napirendre kerültek – a sajtó érzékenysége megnőtt ezen esetek iránt, az egyes témák magukkal húzták „ügytársaikat„.

Csalódottság és népszerűségvesztés

A kutató felteszi azt a kérdést is: vajon milyen következménye lehet annak, hogy a választópolgárok hetekig leginkább csak botrányokat láthatnak, hallhatnak és olvashatnak a magyar politikával kapcsolatban? A Vision Consulting szerint a magyar botránykrónika szomorú tapasztalata az, hogy ezek az ügyek – ahogy a mindenkori támadott fogalmazni szokott – legfeljebb a figyelemelterelést szolgálják, és a politikai elit egészébe vetett hitet rongálják. Vádak és viszontvádak után – egy-két esetet leszámítva – eddig csak a politikával kapcsolatos csalódottság növekedett Magyarországon: meglepő módon az érintettek mellett más politikusok népszerűségi indexe is csökkenni szokott a botrányokkal telezsúfolt időszakok után.

Egyértelmű bizonyítékok és a magyar politikában fehér hollónak számító beismerések esetén a választók pártpreferenciáikra támaszkodnak – tehát nem az ügyek befolyásolják politikai választásukat, hanem a pártelkötelezettségük dönti el az egyes felmerülő témák megítélését. Ezért, míg a támadott fél nem tartja fel kezét, az ilyen ügyek legfeljebb három célt szolgálhatnak: egyrészt időnyerésre, új ügyek kidolgozására alkalmasak, másrészt az ellenoldal vezetőinek démonizálásával a saját tábort erősítik meg, harmadrészt pedig az erősen el nem kötelezett szavazókat távolabb helyezhetik a politikai riválisoktól. És radikálisan csökkentik az értelmes politikai párbeszéd és a tartalmakra koncentráló verseny esélyeit.

Gyurcsány, Kuncze, Németh Imre és Orbán szerepelt a legtöbbet

A botránytematika előcsalogatta az ezekre a témákra szakosodott képviselőket is. Bár Gyurcsány Ferenc továbbra is a legtöbbet szereplő politikus maradt (17 százalék), a kormányfőváltás óta első alkalommal ebben a hónapban fordult elő, hogy akadt olyan hét, amelyben a miniszterelnök egyetlen alkalommal sem jelent meg a címlapokon. Gyurcsány Ferenc a média-offenzíva tekintetében így is messze túlszárnyalta elődjét: Medgyessy Péter a kormányalakítástól kezdve 18 héten, míg a jelenlegi kormányfő a tavaly nyár végi helyzetbe kerülésétől számítva 31 héten keresztül folyamatosan mindig legalább egy megszólalással volt jelen az adott hét napirendjén.

Március politikusi élmezőnyében a liberális párt újraválasztott elnöke (5 százalék), a gazdatüntetések miatt sokat szereplő agrárminiszter (5 százalék) és a Orbán Viktor Fidesz-elnök (5 százalék) szerepel. Nyomukban ott találjuk a pártok botrányfelelőseit: a Fidesz részéről ilyen ügyekben exponált Répássy Róbertet (4 százalék), valamint az MSZP új felfedezettjét, a vezető hírekben korábban még egyetlen alkalommal sem szereplő Kovács Tibort (3 százalék). A Vision Consulting kimutatása szerint a média napirendjén 3-5 százalékot ért még el Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Hiller István.

Jóval többet szerepel a médiában az MSZP, mint a Fidesz

Márciusban – a Vision Consulting grafikonja szerint – az ellenzéki témák 30 százalék felett, míg a kormánypártiak 30 százalék alatt szerepeltek a média napirendjén. A kimutatásból látható: százalékos különbségek előző hónapokban rendszerint jóval nagyobbak voltak – általában a kormánypártok javára.

Ezzel együtt a parlamenti pártok közül márciusban is az MSZP jelent meg legtöbbet a sajtó napirendjén (2002 nyaráig visszamenően ez a tendencia érvényesül). A grafikonok alapján ugyanez a különbség fennáll Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor viszonylatában is – a szocialista miniszterelnök javára.

(Forrás: visualconsulting.hu)