Szerdán parlamenti vitanapot tart az Országgyűlés a kormány európai uniós munkájáról, a Fidesz kezdeményezésében. A vita első részében a kormány tagjai fejtették ki álláspontjukat. Az európai ügyeket felügyelő miniszter az ellenzéket felelős együttgondolkodásra szólította, mondván: a hazai parlamentben elhangzott vélemények meghatározzák az Európai Parlament magyar képviselőinek munkáját is. Baráth Etele kiemelte: az unió gazdasága gyengélkedik, a társadalom bizonyos rétege csalódott az egy évvel ezelőtti bővítésben, félti a munkahelyét a kelet-európai munkavállalóktól, ugyanakkor a magyar kormány számára eredményes volt az első év – a versenyképesség javítását célzó lisszaboni célokat a Gyurcsány-kormány magáénak vallja, tennivaló azonban akad bőséggel. A felzárkózásban az utolsó harmadban áll Magyarország – fogalmazott Baráth Etele. Mint mondta: „különleges célunk” az, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra rendelkezésre álló európai forrásokat maximalizáljuk Magyarország számára,.
A Külügyminisztérium politikai államtitkára a szomszédos országokkal való hatékony együttműködést említette az eredmények közül. Bársony András megerősítette az uniós hivatalok további bővítési véleményétől eltérő magyar álláspontot, mely szerint a külügyi kormányzat támogatja Horvátország, sőt Montenegro mielőbbi csatlakozását.
Szanyi Tibor, a gazdasági tárca politikai államtitkára szerint elfogadhatatlan, hogy elégtelen osztályzatot ad a kormánynak uniós ügyekben a Fidesz, hiszen „az eredmények elsősorban nem pénzben mérhetőek, és általában véve nem állunk rosszul az első uniós év végén” – mondta, hozzátéve: hazafias gazdaságpolitikát kell folytatni a kormánynak az unión belül, és ezt is teszi.
Kordás László munkaügyi és foglalkoztatási államtitkár szerint a legfontosabb cél, hogy 57 százalékról 60 százalékra emelje a kormány a foglalkoztatottsági mutatókat, s csökkenjen a munkanélküliség. Erre 57 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre. A fejlesztési programot elindították, s a nemzeti foglalkoztatási akcióterv is elkészült, amelyet nagyra értékelt az unió – tette hozzá a politikus, hangsúlyozva: legfontosabb, hogy évente 0,8 százalékkal növekedjen a foglalkoztatottsági mutató.
Németh Imre agrárminiszter szerint a gazdálkodók gazdasági rendszerváltásként élték meg az elmúlt időszakot, „olyan mértékben nőttek a támogatások az elmúlt két évben”. Hangsúlyozta: a gazdák az ígéreteknek megfelelően megkapták, megkapják a nekik járó támogatásokat.
Kocsi László szocialista vezérszónok hangsúlyozta: a 10 újonnan csatlakozott ország között hazánk második helyen van a pályázati támogatások kihasználását és a kifizetett összegeket tekintve.
A Fidesz ugyanakkor úgy látja: a kormány tehetetlenkedése miatt nem használtuk ki az unió által kínált lehetőségeket. Nógrádi Zoltán, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: nem épült ki a szükséges intézményrendszer, a kormány ül a Brüsszelből érkező pénzeken, és követhetetlen módon értékeli a pályázatokat. A fideszes politikus kiemelte: a legfőbb gond az intézményi fogadórendszerben van, amely átláthatatlan és bonyolult. Példaként a földalapú támogatásokat említette. Emlékeztetett: a pályázatokat nem tudták időben feldolgozni, és ezért is az apparátust, illetve a kormányt terheli a felelősség. Másrészt az áfa-visszatartás is elfogadhatatlan,hiszen az EU-n belül nincs ilyen tételes ellenőrzési forma a forgalmi adót illetően. Joggal ítélte tehát el ezt a gyakorlatot az illetékes uniós főigazgatóság – szögezte le Nógrádi, hozzátéve: ha a rendszerek jól működtek volna Magyarországon, már most iskolák és utak épülhettek volna, és ezrével keletkeztek volna új munkahelyek.
Szájer József, az Európai Parlament néppárti képviselője a szerdai parlamenti vitanapon elhangzott felszólalásában rámutatott: vannak olyan lépései a magyar kormánynak, amelyek tekintetében „eredményeket„ is ért el: hiszen egy éven keresztül nem fizette ki a magyar gazdáknak a beérkező támogatásokat, így versenyelőnyt biztosított a szlovákok számára. A magyar kormány továbbá segítette a román költségvetést is, mivel az országnak nem kell annyi környezetvédelmi beruházást elvégeznie, mint Magyarországnak, használhatja a pálinka elnevezést. A lengyel államérdeket szintén képviselte Magyarország, amikor átengedte az összeurópai határügynökség székhelyét Varsónak. Magyarország úgy állt a szolgáltatási irányelv támogatásának élére, amely új lehetőségeket nyithat a most csatlakozó országok számára, hogy nem végeztetett hatástanulmányt arról, elég mobilak-e a magyar vállalkozók ahhoz, hogy például Franciaországban szolgáltatásokat nyújtsanak – tette hozzá Szájer József. Közölte: Magyarország ugyanakkor az euró bevezetése tekintetében az utolsó helyen áll, vagyis itthon rengeteg teendő van.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője arról beszélt: az EU 25 versenyző ország szövetsége, s nem csoda, ha sereghajtók vagyunk: elavult az adó- és államháztartási rendszerünk egyaránt.
(Magyar Rádió, Info Rádió)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
