A színlelt szerződéssel való foglalkoztatás leginkább a személy- és vagyonvédelem, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a vendéglátó- és az építőipar területén jellemző – derül ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adataiból. Békés András elnök a Világgazdaságnak elmondta, ez utóbbi három ágazatban „divat” leginkább a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása. Emellett a munkaszerződés nélküli alkalmazás és a munkaviszony bejelentési kötelezettségének elmulasztása is jellemző. A munkaügyi felügyelők az idén már közel 300 millió forint bírságot szabtak ki feketemunka miatt, s majd tízezer feketemunkás bukott le.
A legfeketébb ágazatok szakmai szövetségei tisztában vannak azzal, hogy vállalkozásaik az élőmunka-terheken próbálnak spórolni. Maguk is keresik a kiutat. A Magyar Szállodaszövetség például az evához hasonló rendszert és a tipikus foglalkoztatás jellemzőit figyelembe vevő rugalmas munkaügyi szabályozás kialakítását szorgalmazza. Kormányzati kezdeményezésre tárgyaltak is már ezekről a Magyar Turisztikai Hivatallal, és javaslatot is tettek a feketefoglalkoztatás kezelésére – fogalmazott Niklai Ákos elnök. Szerinte adó- és járulékcsökkentés nélkül nem fehéredik ki az ágazat.
Hasonlóan látja a helyzetet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége is (MOSZ). A legális foglalkoztatás terheinek csökkentését igyekeznek elérni a kormánynál – mondta Filipsz László. A MOSZ elnöke úgy véli, a mezőgazdasági foglalkoztatási támogatás megszüntetése miatt az idén tovább nőhet a feketemunka. Az agrárvállalkozások ugyanis tavaly még visszakapták a társadalombiztosítási járulék 20 százalékát, ám – forráshiányra hivatkozva – ez a lehetőség az idén már nem él számukra. Nem értik, hogy 328 milliárdból miért nem jut 3 milliárd erre a célra.
Többek között az építési törvény felülvizsgálata, az építési felügyelet megerősítése fehérítheti az ágazatot – állítja az Építési Vállalkozások Országos Szövetsége. Nagy János ügyvezető szerint a jelenlegi húsz felügyelő helyett legalább kétszázra lenne szüksége az építőiparnak. A szigorítást az is indokolná, hogy a második Európa terv beruházásaihoz majdan még inkább szükség lesz az építőipari vállalkozásokra. Ahhoz, hogy később ne nőjön tovább az illegális foglalkoztatás, enyhíteni kell a külföldiek foglalkoztatásán és az idénymunka-vállalás feltételein.
Közel hatszáz feketemunkást találtak a felügyelők az élelmiszeriparban is, 64 vállalkozást lepleztek le, s közel 24 milliós büntetést róttak ki. A vegyiparban csak négy vállalkozást lepleztek le, ám ez 500 dolgozót érintett. Az építőiparban 251 vállalkozásra róttak ki feketemunka miatt 60 millió forint bírságot. A kiskereskedők közül is több mint százötvenet szankcionáltak, nekik közel 32 milliót kellett befizetniük az OMMF kasszájába. A harmadik legrenitensebb ágazatban 144 szálloda- és vendéglátóhely bukott le, nekik 29 milliónál is többet kellett kifizetniük bírságra.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
A nyár egyik legnagyobb kihívása a balatoni munkaerőhiány
