A lakosság egészségi állapota rosszabb, mint amit az ország gazdasági teljesítő képessége indokol. Az ágazat átalakítása halaszthatatlan, hosszú folyamat, de ennek megvalósításához többek között rendezni kell a szolidaritási elvet. Egyharmad járulékfizető ugyanis nem biztosíthatja a lakosság kétharmadának ellátását – jelentette ki Rácz Jenő egészségügyi miniszter a Világgazdaság mai konferenciáján. Elmondta: hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek a népegészségügyi program teljesüléséről szóló beszámolójukat. Emlékeztetett arra, hogy a program egyszerűsödött, s kevesebb – összesen négy – prioritást tartalmaz. Így a Nők, család, gyermek címet viselőt, a Férfiak egészsége elnevezésűt, a szenvedélybetegségek csökkentéséről szólót, valamint a parlagfűirtás fontosságát hangsúlyozót.
– Az egészségügy nem pénztemető, hanem értékteremtő ágazat, amely olyan tudás és egyedülálló tevékenység letéteményese, amely az emberi erőforrást védi, gyógyítja – mondta a konferencián a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István előadásában kifejtette, hogy globális hiány van az egészségügyi dolgozókból. Ennek okai között említette a képzés nehézségét, a felelősséget, a kiszolgáltatottságot a döntéshozókkal szemben, a fizikai igénybevételt, illetve az alacsony bérezést. Leszögezte: minden tizenegyedik orvosi állás betöltetlen. Magyar jellegzetességnek nevezte az elöregedő orvostársadalmat, az utánpótlás hiányát, illetve a más szakmákba és külföldre történő elvándorlást. Hozzátette: a 30 és 50 éves kor közötti orvosok azok, akik leginkább megpróbálják külföldön gyakorolni a hivatásukat, és ezzel „a mester és tanítvány” viszony is sérül.
Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója az egészségügyi vállalkozások térnyerésére utalt. Mint mondta: a tendenciát jól mutatja, hogy míg 1995-ben 95,7 milliárd forintot (a gyógyító-megelőző kassza 36 százalékát), addig tavaly már 430,2 milliárdot (43,7 százalék) fizetett ki az OEP vállalkozásoknak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
