– A legfontosabb szempont, mondhatni „ökölszabály”, hogy ha valaki élő fenyőfát vásárol, ne túl nagyméretű és mindenképpen Magyarországon termesztett fenyőt válasszon, hiszen a külföldről – például Hollandiából – érkező fák eleve nagyobb környezeti terhelést jelentenek – emelte ki Aszalós Réka. Hozzátette, hogy a méretnek azért van külön jelentősége, mert a kisebb méretű fenyőfák esetében kisebb a környezeti terhelés, amivel termesztették és az országon belül szállították azokat.
– Fontos szempont a fenyőfák ünnep utáni hasznosítása is, semmiképpen ne a kommunális hulladékba kerüljön a fa – mondta a kutató. – Lehetőség szerint feldarabolva kerüljön komposztba, vagy mulcsként, talajtakaróként hasznosítsák. Ha erre házilag nincs lehetőség, akkor érdemes olyan helyre elvinni, ahol komposztálják – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez több önkormányzatnál már bevett gyakorlat.
Földlabdás vagy vágott fenyő?
– Elvben sok minden szól a földlabdás fenyőfa vásárlása mellett, de a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy ezeknek a növényeknek egy része elpusztul, még akkor is, ha az ünnep után szinte azonnal kiültetik – mondta a kutató. Arra is kitért, hogy már a lucfenyő sem viseli jól a mostani hazai klímát, az úgynevezett Nordmann-fenyő pedig még rosszabbul bírja.
A termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni
A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!