N. Kósa Judit: A kampányév hajnalán persze nagyon hatásos tud lenni, ha rámutatunk valamire, hogy lám, itt van ez is, mindünk vagyona, közös verítékünk gyümölcse, és ezek ezt is dobra vernék. Az igazság ilyenkor mindig másodlagos, a bonyolult törvényi háttérre meg garantáltan fütyül a nagyközönség. A szakértőkön kívül nincs ember, aki törődne vele, hogy a tartósan állami tulajdonban tartandó műemlékek listája már önmagában anakronisztikus, hiszen a napi szükség hívta életre a rendszerváltás utáni pillanatokban. Akkor, amikor a vadprivatizáció elsodorta a magyar ipart, nem tűnt fölöslegesnek törvényben rögzíteni, hogy a Parlament meg kétszázvalahány másik műemlék nem adható ki az állam kezéből.
(Népszabadság, 2005. április 27.)

Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban