20 százalékra csökkenhet az áfa 2006-tól

Húsz százalékra csökkentené az áfakulcsot 2006-tól a kabinet – jelentette be Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Az ellenzék számon kérte a kormányon, miért az utolsó évében kezd adócsökkentésbe, ahelyett, hogy a választási ígéreteket valósította volna meg. Gazdaságkutatók szerint kérdéses, hogy az államháztartás miként tudja majd kezelni a keletkező bevételkieséseket.

A legfelső, 25 százalékos áfakulcsot a jövő év elejétől 20 százalékra csökkentené a kabinet, ezzel összefüggésben adótörvényeket kívánnak majd benyújtani a Háznak szeptemberben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti felszólalásában hétfőn a parlamentben. Hozzátette: olcsóbb lesz a lakás, a villamos energia, a felsőruházat, jó néhány élelmiszer, a benzin és a gázolaj, de nem csökken a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi ára, mert az áfa csökkenését ezeknél a termékeknél a jövedéki, illetve a regisztrációs adó ellentételezi.

Gyurcsány Ferenc a személyi jövedelemadó legfelső kulcsához tartozó jelenlegi másfél milliós jövedelemhatár hárommillióig történő kitolását is bejelentette, de ez öt lépcsőben, 2010-ig történne meg. Elmondta: a legmagasabb adókulcsot szeretnék 38 százalékról 36 százalékra csökkenteni január 1-jétől. – Azt javaslom, hogy kezdjünk arról megbeszélést, hogy az átlagos kisbefektetői részvényvásárlást és forgalmat lényegesen meghaladó több milliós befektetéseknek a hozama kedvezményesen 10 százalékkal adózzon 2007-től – fűzte hozzá.

Gyurcsány 2008-tól megszüntetné az iparűzési adót, de ehelyett a vállalkozásoknak fizetniük kell majd a jelenlegi kulcs felével helyi adót, amelynek alapját később egy kerettörvénnyel határoznák meg. A kormányfő azt javasolja, hogy már jövőre leírható legyen az iparűzési adó a társasági adó alapjából.

2006 novemberétől megszűnik a tételes egészségügyi járulék. A társadalombiztosítási járulék 2007-ben 3, 2009-ben pedig további 2 százalékponttal mérséklődne a jelenlegi elképzelések szerint.

Gyurcsány a százmillió forint feletti ingatlanok esetében luxusadót vezetne be, erre évente félszázalékos adót kellene fizetni, ami a helyi önkormányzatok költségvetését gyarapítaná.

A társasági adó esetében jövőre az első ötmillió forintos bevételig 16-ról 10 százalékra csökkene az adókulcs a miniszterelnök javaslata alapján, de ennek van két feltétele, a vállalkozás más adókedvezményt nem vehet igénybe, és a dolgozók átlagfizetésének el kell érnie a minimálbér kétszeresét.

Új minimálbérhatárokat is javasolt a kormányfő napirend előtti felszólalásában, amit a létminimumhoz kötnének. Nem szakképzettek esetében 63 ezer forint lenne jövőre, a középfokú szakképzettségűeknek 10, a diplomásoknak pedig 20 százalékkal lenne a megállapított minimálbérük magasabb a 63 ezer forinthoz képest.

Gyurcsány szerint a most bejelentett adóváltoztatások 2010-ig összesen 1000 milliárd forinttal csökkentené a lakosság és a vállalkozások adóterheit. A minimálbér megemeléséből és a forgalom kifehéredéséből keletkezik egy összesen 200 milliárd forintnyi többletbevétel. Összességében a rendszernek az államháztartásra gyakorolt hatása mintegy 800 milliárd forint. A hatékonyabb állami működéssel, az európai uniós források által megteremtett forrástöbblet felhasználásával és azzal a növekedési többlettel, amellyel rendelkezünk, a bevételkiesés kompenzálható – tette hozzá. A portfolio.hu számításai szerint az adóváltoztatások a jövő évben összesen 300 milliárd forintos költségvetési bevétel kiesést okoznának, ami azonban a többletkereslet okozta bevételnövekedés következtében nettó 194 milliárd forintot tesz majd ki. 2007-ben a költségvetési bevétel kiesés nettó 215 milliárd forint lehet a jelenlegi számítások szerint. A miniszterelnök által bejelentett adóreform a következő 5 évben 1080 milliárd forintba kerül, azaz ennyi bevételről kell lemondania a büdzsének.

Áder a nehéz gondolatkísérletről

– Az ötéves tervezés nehéz gondolatkísérlet, miután jövő májustól biztos nem Gyurcsány Ferencnek hívják majd Magyarország kormányfőjét – reagált a miniszterelnök beszédére Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve: az átfogó adóreform a következő, polgári kormányra vár. Áder ezzel összefüggésben utalt a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményekre is.

Az ellenzéki politikus rámutatott: az elmúlt 3 évben a Medgyessy- illetve a Gyurcsány-kormány 33-szor növelte az adókat, és 6 új adót vezetett be, tavaly és idén pedig több mint 500 milliárd forintot „vett ki az adófizetők zsebéből”. Áder János emlékeztetett a szocialisták 2002-es ígéreteire is; utalt Medgyessy Péter Egyetértésben a nemzettel nevű kormányprogramjára, amelyben – a most bejelentett 18 százalék helyett – még 13 százalékos szja-adókulcs szerepelt. Áder János kitért arra: a polgári kormány idején a minimálbér nettó 20 ezer 350 forinttal nőtt, míg az elmúlt három évben 16 ezer 750 forinttal, ráadásul a Gyurcsány-kormány most bejelentett két újabb adónemet is – a kamat- és az ingatlanadót.

– Az általános forgalmi adó tekintetében a Fidesz 19 százalékot javasol, az MSZP 20-at – ezen nem veszünk össze. Viszont Gyurcsány Ferenc nem adott választ azokra a kérdésekre: hány áfakulcs lesz, a közüzemi díjak milyen kulccsal fognak adózni, a kieső bevételeket pedig mivel pótolják?– sorolta Áder János, emlékeztetve arra: a szociálliberális kormány a villanyáram áfájának csökkentéséről beszél, miközben ők emelték a villamos energia 12 százalékos forgalmi adóját 25 százalékra.

Kuncze a takarékosabb államról

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke beszédében azt emelte ki: a stabil gazdasághoz a terhek csökkentésére és kiszámítható viszonyokra van szükség; ám mivel kevesebb az állam bevétele, kevesebbet lehet költeni is. Ezért felmerül a kisebb állam kérdése; rá kell térni az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítására, és tovább kell haladni szociálpolitikai rendszer átalakításánál. A liberális párt feje szerint az ötéves program a „kívánalmak és a lehetőségek harmóniáját” teremti meg.

Kuncze Gábor szerint a polgári kormány 65 alkalommal emelt adót, a személyi jövedelemadó esetében pedig 20, 30 és 40 százalékos kulcsok voltak, s már az átlagos jövedelmek is a legfelső sávba estek. A rendszer átalakításához pedig – az emberek terheinek könnyítése érdekében – nem álltak neki – jelentette ki, hozzátéve: az Orbán-kormány e tekintetben „négyéves semmittevést” folytatott.

Katona szerint nincs mód az egykulcsos rendszerre

Katona Béla szocialista frakcióvezető-helyettes azt hangsúlyozta: a javaslat a január óta tartó szakmai és koalíciós viták során alakult ki. Mint mondta: az ötszázalékos áfacsökkentés mindenki számára érezhető lesz, mert jelentősen csökken majd több termék ára. Kijelentette: szó sincs arról, hogy a jelenleg 12 százalékos áfa alá tartozó bármely termék kulcsát meg kívánnák emelni. Az egykucsos adórendszerrel kapcsolatban – melyet az SZDSZ támogatott – kifejtette: egy olyan országban, ahol a minimálbér ezerszeresét keresik a legnagyobb keresetűek, nem lehet egykulcsos rendszert bevezetni. Katona Béla szerint a javaslat – kiegészülve a tőkejövedelem- és a luxusadóval – azt képviseli, hogy csökkenjenek a személyi jövedelemadó-terhek, és azt, hogy gazdagok nagyobb terhet vállaljanak, mint a szegények; nagy jelentőségű a társadalombiztosítási járulék ötszázalékos csökkentése is, valamint a minimálbér új rendszerének bevezetése.

Dávid a háttéranyagokat hiányolja

Dávid Ibolya, az MDF elnöke hiányolta, hogy a parlamenti vita úgy folyik a javaslatról, hogy az ellenzék még a sajtónak szóló háttérinformációt sem kapta meg, nemhogy hatáselemzést, indoklást. Hangsúlyozta: a miniszterelnök mögött álló 4 ezer fős szakapparátustól ez elvárható lenne. Utalt arra is: Gyurcsány Ferenc mint a szocialisták választási bizottságának elnöke beszélhet az ötéves tervekről, ám az MDF elnöke megkérdőjelezi, hogy a parlament elé tartozik-e, hogy milyen terveket szövöget öt évre a pártjában a miniszterelnök. – Az MDF szerint sokkal súlyosabb problémákkal kellene foglalkoznunk, azokkal, amelyeket az elmúlt három év sodródó, koncepciótlan gazdaságpolitkájával okozott ez a koalíció – tette hozzá Dávid Ibolya, emlékeztetve: januárban Gyurcsány Ferenc még 2005-re ígért komoly adócsökkentést, amit Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszter nem tartott időszerűnek, s később utódja sem látott lehetőséget erre.

Az MDF elnöke hiányolta a reális helyzetértékelést, és hangsúlyozta: az elsődleges feladat a költségvetés és a fizetési mérleg helyzetének rendezése. Kitért arra is: az államadósság jelenleg 13 ezer milliárd forint; a kormányváltás óta 4 ezer milliárddal nőtt, nem születnek munkahelyek, csökken az adózók száma, s a gazdasági növekedés is csak 2,19 százalékos – sorolta Dávid Ibolya, aki szerint úgy tűnik: a nemzetgazdaság helyzetének reális értékelésére a kormány nem képes. A politikus szerint az elhangzottak nem tekinthetők adóreformnak, csak adómódosításnak.


Gyurcsány: A Fidesz a gazdagok pártján áll

Gyurcsány Ferenc válaszában úgy fogalmazott: „érteni vélem az ellenzék zavarát”. Szerinte a Fidesz ígérete ellenére nem hajtott végre átfogó adóreformot, most pedig a jelenlegi, „sokat kritizált és adópolitikája miatt sokszor támadott” kormány veszi a bátorságot, és „soha korábban nem látott adóreformot” jelent be. – Nem lehet jó érzés. De tetszett volna megcsinálni! Volt rá 4 év lehetőségük – hangoztatta a miniszterelnök, aki szerint érthetetlen, hogy a Fidesz miért nem támogatja a luxusadó bevezetését. – A Fidesz a gazdagok pártján áll, mi viszont azok pártján, akik a munkájukból hónapról hónapra tisztességesen próbálnak megélni – jelentette ki.

Áder: Gyurcsány jól jár

Áder János szerint a miniszterelnöknek „a Fővárosi Nagycirkuszban kellene fellépnie, nem a Parlamentben”, és felvetette: hihetnek-e Gyurcsány Ferenc fogadkozásainak, szocialista választási kampány-ízű ígéreteinek? – Gyurcsány Ferencnek tavaly saját bevallása szerint 80 millió forintos jövedelme volt. Ha csökken 2 százalékkal az szja, akkor ő 1 millió 600 ezer forinttal kevesebb adót fog fizetni. Az ingatlanadóra – százmilliós ingatlant feltételezve – fizet majd 500 ezer forintot. Tehát Gyurcsány Ferenc jól jár – hangsúlyozta a Fidesz frakció vezetője, aki kitért arra is: a jelenlegi kormány 12-ről 15 százalékra emelte az élelmiszerek, a tűvfűtés, a földgáz, a gyógyászati segédeszközök áfáját, 25 százalékosra a villamosenergiáét, 20-ról 25-re az osztalék-, az árfolyam- és az ingatlanok bérbeadása utáni adót, megszüntették a 0 százalékos áfát, aminek köszönhetően a gyógyszerek ára jelentősen emelkedett. Az egészségügyi járulékot 3-ról 4 százalékra emelték, s a 18 százalékos nyugdíjjárulékon és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulákon felül 4 százalékos munkaadói járulékot kell befizetni ez év januárjától az egyéni vállalkozóknak – sorolta Áder János, aki szerint aközéposztály sem járt jól, mivel a nyugdíjjárulék adókedvezménye megszűnt, ahogy a magánpénztári tagdíj adókedvezménye is, és megnyirbálták a lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezményeket is. – Engem Gyurcsány Ferenc produkciója arra a dakota indiánra emlékeztet, aki mindennap azt mondja, hogy egy hatalmas bölénycsordát fog elejteni a következő nap, ennek ellenére naponta egy szegény, sovány, vézna nyúllal tér meg az indiánok táborába – jelentette ki.

Veres János pénzügyminiszter szerint Áder János valótlanságot állított Gyurcsány Ferenc jövedelmével kapcsolatban, mivel a miniszterelnök jövedelme osztalék típusú, márpedig ennek emelték az adóját.

Gazdaságkutatók: Kérdéses, hogyan tudják kezelni a bevételkieséseket

A gazdaságkutatók szerint ugyan könnyebbséget jelent a gazdaságnak a miniszterelnök által bejelentett adócsökkentés, azonban kérdéses, hogy az államháztartás miként tudja kezelni az ezáltal keletkező bevételkieséseket – írja a Privátbankár.

Belyó Pál, az Ecostat Gazdaság Elemző és Informatikai Intézet igazgatója szerint megállapítható, hogy jelentős az a bevételkiesés amely az államháztartást éri majd az adócsökkentések miatt. Az Ecostat első becslései szerint jövőre mintegy 150-160 milliárd forintos bevételkiesést jelent az államháztartásnak a bejelentett adócsökkentési elképzelés, ami 2007-re 200 milliárd forint fölé nő. Összességében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavai szerint az 5 éves adócsökkentési program 1000 milliárd forint bevételkiesést jelent. Az adócsökkentésekből származó államháztartási bevételkiesésre a fedezetet a kutató szerint az annak hatásaként várható gazdaság-bővülésnek és versenyképesség-javulásnak, illetve a kilátásba helyezett államháztartási reformból származó kiadáscsökkenésnek kell megteremtenie.

Az adócsökkentés a jelenlegi egyensúlyi helyzetben kockázatos, de ha a kiadási oldalt is megfelelően mérsékli a kormány, akkor a bejelentett lépések előremutatónak nevezhetők – véli Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese. A gazdaságkutató szerint bejelentett csökkentések elsősorban a lakosságnak szólnak, ami érthető egy választás előtti évben. A vezérigazgató-helyettes felvetette: kérdéses számára, hogy a lakosság a legfelső áfa-kulcs 5 százalékpontos mérsékléséből milyen mértékben részesül. Elmondta: az 5 százalékpontos csökkenés túlzottan nem javítja a versenyképességet, mivel a határ menti árkülönbség-arányokon ez nemigen változtat.

Karsai Gábor a legfelső kulcs mérséklését és az adósáv-kiigazítást jónak, míg a minimálbérrel kapcsolatos változtatásokat ellentmondásosnak nevezte. Aláhúzta: a három szintű átalakítás és a bérnövelés emeli a költségvetési bevételeket, de többletterhek rontják a cégek pozícióit. Aláhúzta: a következő kormánynak jövőre és azután meglehetősen szigorú költségvetési politikát kell folytatnia ahhoz, hogy csökkenjen az államháztartási hiány, s a gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges pályán haladjon. Két év alatt ugyanis jelentős eredményeket kell felmutatni a maastrichti kritériumok teljesítése kapcsán.

Ivailo Vesselinov, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az adócsökkentések komolyan megnehezíthetik a költségvetési hiány lefaragását – írja a tozsdeforum.hu. Vesselinov úgy látja, hogy a kormány szándéka a versenyképes pozíció elérése a térségben az ország számára, azonban az intézkedések a külföldi tőkevonzó képesség erősítéséhez nem elegendőek, miközben jelentős veszélyt jelentenek az elmúlt években tartósan sikertelen államháztartási deficit leszorításra. Az elemző szerint kedvező az a törekvés, hogy 2006-ban összesen 200-250 milliárd forinttal csökkenjenek az egyes minisztériumok kiadásai, ugyanakkor ennek realitását a választási évben meglehetősen minimálisra teszi.

Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza elsősorban a bizonytalanságot emeli ki