Az iskolai büfék kínálatát a tervek szerint szeptembertől szabályozza az oktatási és az egészségügyi tárca a fiatalok tápanyagbevitelének 60 százalékát adó közétkeztetés előírásait ugyanakkor nem tervezi szigorítani az oktatási tárca – tudta meg a Magyar Hírlap. Ez pedig azt jelenti, hogy a menzák kínálatát továbbra is a pénzhiány és a konyhák felszereltsége szabja meg. Az egészség csak ezek után következik a sorban.
Greiner Erika, az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet dietetikai főosztályának vezetője szerint a legnagyobb problémát a felhasznált élelmiszerek nem megfelelő aránya okozza. A többi összetevőhöz képest túl nagy mennyiségű húst és húskészítményt használnak. Ugyanakkor a kelleténél jóval kevesebb tejtermék, zöldség és gyümölcs szerepel az „étlapon”, a hal pedig gyakorlatilag ismeretlen az iskolai menzákon – magyarázta a szakember. Az ételek elkészítésének módja sem éppen korszerű: túl sok cukrot, sót és zsiradékot használnak a konyhákon. De kifogásolható az is, hogy a hét- és a tizennyolc évesek is legtöbbször ugyanazt a menüt kapják, ráadásul majdnem mindenütt ugyanakkora adagban.
Szavait megerősítette Sármány Csilla, az Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke is. „Sajnos alkalmazkodnunk kell az anyagi lehetőségekhez és a gyermekek ízléséhez„ – mondta. Amit nem esznek meg a gyerekek, azt előbb-utóbb leveszik a menüről, ezért nem adnak szinte sehol halat a menzákon, pizzát ugyanakkor több helyen is.
A budapesti Eötvös József Gimnáziumban reformmenzára is előfizethetnek a diákok. Bár mintegy húsz százalékkal drágább, a tanulók több mint fele választotta idén az egészségesebb ételeket. A reformmenüt szállító vállalkozás vezetője, Herdlicska Katalin a napilapnak elmondta: főként az elkészítési módban és az alapanyagokban térnek el a hagyományostól. „Olajban ritkán sütünk, helyette inkább párolunk, sovány húsokat és csökkentett nátriumtartalmú sót használunk” – sorolta a példákat.
Kötelező jogszabály egyébként nincs az ételek összetételéről, tápanyagtartalmáról. Egy rendelet ugyan tartalmaz erre vonatkozó ajánlásokat, ám gyakran nincs rá pénz, hogy ezeket figyelembe vegyék. Pénzhiányra és az iskolák szerény felszereltségére hivatkozik a „másik oldal” is: Palánkai Péter, a fővárosi iskolák felének szállító Junior Vendéglátóipari Rt. kereskedelmi igazgatója kérdésünkre azt mondta, a velük szerződött önkormányzatok 143 és 196 forint közötti összegben állapították meg egy ebéd nettó nyersanyagköltségét. „Ez az ajánlások szerinti tápanyagtartalom háromnegyedére elég„ – mondta Palánkai, hozzátéve: néhány éve próbálkoztak a menürendszer bevezetésével, ám a többfajta élelmiszer elkülönített tárolását csak egy-két iskola konyháján tudták megoldani. Czímer László, az oktatási tárca főosztályvezetője a Magyar Hírlapnak azt mondta, a tárca gyermekenként évente húszezer forint étkezési hozzájárulást ad az önkormányzatoknak. Ez az idei 180 tanítási napos tanévben napi 111 forintot jelentett.
(Magyar Hírlap)
origo.hu
Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros
