Luxusadó és 20%-os áfakulcs, végzettségtől függő minimálbér, 36 százalékos legmagasabb áfakulcs: ezek lennének a Gyurcsány kormány adóreform elképzeléseinek legsarkallatosabb elemei, melyet a miniszterelnök a tegnapi napon ismertetett. Gazdaságkutatók szerint kérdéses, hogy az államháztartás miként tudja kezelni az ezáltal keletkező bevételkieséseket. Egyes elemzők úgy vélik, a kormányfő javaslata csupán toldozás-foldozás, amely nem nevezhető adóreformnak, a versenyképesség terén pedig csak minimális elmozdulást hoz.
A kabinet 2008-tól megszüntetné az iparűzési adót, de ehelyett a vállalkozásoknak fizetniük kell majd a jelenlegi kulcs felével helyi adót, amelynek alapját később egy kerettörvénnyel határoznák meg. 2006 novemberétől megszűnik a tételes egészségügyi járulék. A társadalombiztosítási járulék 2007-ben 3, 2009-ben pedig további 2 százalékponttal mérséklődne a jelenlegi elképzelések szerint. A százmillió forint feletti ingatlanok esetében luxusadót vezetne be a kormány, erre évente félszázalékos adót kellene fizetni, ami a helyi önkormányzatok költségvetését gyarapítaná. Új minimálbérhatárokat is javasolt a kormányfő napirend előtti felszólalásában, amit a létminimumhoz kötnének. Nem szakképzettek esetében 63 ezer forint lenne jövőre, a középfokú szakképzettségűeknek 10, a diplomásoknak pedig 20 százalékkal lenne a megállapított minimálbérük magasabb a 63 ezer forinthoz képest.
Az Ecostat első becslései szerint jövőre mintegy 150-160 milliárd forintos bevételkiesést jelent az államháztartásnak a bejelentett adócsökkentési elképzelés, ami 2007-re 200 milliárd forint fölé nő.
Összességében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavai szerint az 5 éves adócsökkentési program 1000 milliárd forint bevételkiesést jelent, de a generált bevételeket is figyelembe véve az államháztartást 5 év alatt nettó 800 milliárd forinttal terheli meg.
A kormányfő javaslata nem nevezhető adóreformnak, a versenyképesség terén is csak minimális elmozdulást hoz, a program csak toldozás-foldozás, a környező országokhoz képest vérszegény javaslat – értékelte a kormány javaslatait Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Az adócsökkentés a jelenlegi egyensúlyi helyzetben kockázatos, de ha a kiadási oldalt is megfelelően mérsékli a kormány, akkor a bejelentett lépések előremutatónak nevezhetők – véli Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese.
A gazdaságkutató szerint bejelentett csökkentések elsősorban a lakosságnak szólnak, ami érthető egy választás előtti évben. A vezérigazgató-helyettes felvetette: kérdéses számára, hogy a lakosság a legfelső áfa-kulcs 5 százalékpontos mérsékléséből milyen mértékben részesül. Véleménye szerint az 5 százalékpontos csökkenés túlzottan nem javítja a versenyképességet, mivel a határ menti árkülönbség-arányokon ez nemigen változtat.
Ivailo Vesselinov, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az adócsökkentések komolyan megnehezíthetik a költségvetési hiány lefaragását – írja a tozsdeforum.hu. Vesselinov úgy látja, hogy a kormány szándéka a versenyképes pozíció elérése a térségben az ország számára, azonban az intézkedések a külföldi tőkevonzó képesség erősítéséhez nem elegendőek, miközben jelentős veszélyt jelentenek az elmúlt években tartósan sikertelen államháztartási deficit leszorításra.
A kabinet adóreform terveivel kapcsolatos bizonytalanságot emeli ki Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza, aki úgy látja, hogy az adócsökkentés, mint cél, helyes, de egyelőre kevés információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kieső bevételeket kompenzáló kiadáscsökkentésekről határozott véleményt lehessen formálni.
A kormányfő javaslata nem nevezhető adóreformnak, a versenyképesség terén is csak minimális elmozdulást hoz, ráadásul az államháztartási hiányt az adóbevételek várt kétszázmilliárdos csökkentése egy százalékkal megemeli a várt csökkentés helyett – véli Pintér András, az IEB elemzője. Hozzátette, hogy az infláció várhatóan nem reagál a lépésre, mert az áfa-csökkentés ugyan ilyen irányban hatna, azonban számos termék esetében a jövedéki adó emelése kiolthatja ennek hatását, s az árak lefelé rugalmatlanok. Eközben a minimálbér emelése a reálbérek emelkedését hozza, ami visszavetheti a lakosság megtakarítási pozícióját, így rontja a folyó fizetési mérleget, s megnehezítheti az államadósság finanszírozását.
Londoni elemzők úgy vélik, hogy akár évekkel késleltetheti az euró magyarországi bevezetését a hétfőn bejelentett adócsökkentési csomag, amely szerintük nem javítja a költségvetési hiány csökkentésének esélyeit. A Barclays Capital elemzője azt mondta, hogy a csomagot nyilvánvalóan a választási kampány részének kell tekinteni.
A Dresdner bankcsoport londoni szakemberei szerint egyértelmű, hogy a javaslatcsomag célja részben az, hogy Magyarországot vonzóbbá tegye a befektetők számára – közölte a Magyar Rádió.
(eco.hu, hvg.hu, Napi Gazdaság, portfolio.hu, tőzsdefórum.hu)
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
