– Minden politikai oldal elment a jogilag lehetséges lépések végső határáig, de ezt nem lépte túl senki. Néha az alkotmányjogászok sem mentesek bizonyos politikai érintettségtől, amikor véleményüket megfogalmazzák: de bizonyos kérdésekben – s ezekből több is volt ebben a folyamatban – annyi szabályozatlanság van, amennyi már akadálya a normális eljárásnak – mondta Halmai Gábor.
Nem mondja meg sem az alkotmány, sem a házszabály, mit kell azon érteni, hogy „érvényes szavazat” – közölte. Halmai Gábor véleménye szerint az érvényesülő döntéssel szemben ugyanúgy jogos két jelölt esetén akár mindkettőt kihúzni, s ez egy érvényes, tehát a határozatképességbe és az összesítésbe beszámító nemleges szavazat. Mindezeket ma a jog nem szabályozza.
Ezekez a szabályozatlanságokat aknázták ki a pártok. Sőt – a látszat ellenére – nem is aknáztak ki minden lehetőséget: a második szavazási forduló előtt például felmerült az a lehetőség is, hogy nem lévén új jelöltje a kormánykoalíciónak, a kormányoldal visszalépteti Szilit, az ellenzék jelöltjét pedig leszavazza – vélekedett. Szerinte minden az alkotmányosság keretei között történt: 1989-ben átemelték a köztársasági elnök választásáról szóló részt az 1946. évi I. törvényből; nem gondoltak még arra az „alapító atyák”, mik azok a problémák, melyek további szabályozást igényelnek. Ha történetesen nem sikerült volna a harmadik fordulóban sem megválasztani a köztársasági elnököt – és erre volt esély – akkor az előző elnök mandátuma lejárta utánra a magyar alkotmány egyszerűen nem tartalmaz szabályt.
– Ezek olyan „lyukak”, melyek a nagyon gyors ’89-es alkotmányozáshoz kapcsolódnak, s mielőbb befoltozásra várnak – szögezte le.
Forrás: Magyar Rádió
Kórházi klotyófantom…














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!