Június 18: az EU Waterlooja

Az Európai Unió történetének legsúlyosabb krízisével szemebesül azután, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón kudarcba fúlt a 2007-2013-as költségvetés elfogadása. A káosz erősítheti az uniós politikából kiábrándultak táborát, ami gyengítheti a közös alkotmány egyébként is megroggyant pozícióit.

Az EU Waterlooja június 18 – véli a Libération mai száma. Silvio Berlusconi szerint a helyzet nem ilyen súlyos. Nem kell a helyzetet dramatizálni, nem nyert és nem veszített senki. Európa továbbra is létezik – fogalmazott délies optimizmussal az olasz kormányfő.

Nem jött létre ugyanis megállapodás az Európai Unió 2007 és 2013 közötti keretköltségvetéséről a közösség állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján. Jean-Claude Juncker, az unió soros elnöki tisztét betöltő luxemburgi miniszterelnök súlyos válságnak nevezte az egyezség elmaradását. Juncker, hasonlóan Gerhard Schröder német kancellárhoz és Jacques Chirac francia elnökhöz Nagy-Britanniát és Hollandiát hibáztatta a megállapodás elmaradásáért az újközösség költségvetésről. A kormányfő szégyenteljesnek nevezte, hogy a szegényebb tagoknak kellett részesedésük csökkentését felajánlaniuk a megállapodás érdekében.

Juncker a diplomácia által megengedett határokon belül mindent megette, hogy kifejezze a britekkel szembeni fenntartásait. Kijelentette: sajnos nem lesz soros brit EU-elnökség június 23-i programismertetésén, mert ez a nap nemzeti ünnep Luxemburgban.

Több mint 12 órás vita után Nagy-Britannia, Svédország, Hollandia, Finnország és Spanyolország nemet mondott az utolsó kompromisszumos javaslatra is, Dánia és Olaszország pedig tartózkodott a végső szavazáson.

Tony Blair brit miniszterelnök azt mondta, reméli, hogy az elmaradt megegyezés ellenére az unió tovább tud fejlődni. Blair brit miniszterelnök megismételte, hogy elengedhetetlennek tartja a mezőgazdasági támogatások rendszerének megváltoztatását. Július elsejétől Nagy-Britannia veszi át a közösség soros elnöki tisztét.

A másik leginkább bírált vezető, Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök visszautasította a vádat, hogy országa önző volt a vitában. Mint mondta, a holland nettó befizetői részesedés túlzóan magas, azt mindenképpen arányos szintre kell csökkenteni.

A vita látszólag az uniós össztermék század százalékairól, vagyis euró milliárdokról szólt. De ezek nevetségesen kis összegek például Nagy-Britannia nemzeti jövedelméhez képest, vagyis valójában politikai okok állnak a költségvetési kudarc mögött.

A sikertelen brüsszeli csúcs után az Európai Unió állam- és kormányfői záróközleményben szögezték le, hogy mielőbb egyezségre szeretnének jutni a 2007-ban induló költségvetésről. Felszólították a júliustól soros brit elnökséget: tegyen meg mindent azért, hogy mielőbb megtalálják a kompromisszumot.

A vezetők a francia és holland népszavazáson elutasított alkotmánnyal kapcsolatban nyilatkozatban rögzítették, hogy a jövő év első felében térnek vissza a ratifikációs folyamat folytatásának témájára.

(Info Rádió, Magyar Rádió)