Az új tagoknak sokkal fontosabb az európai alkotmány, mint a régieknek, vagy az alapító tagoknak – vélik a lett parlament EU-alkotmány ratifikáló elsöprő többségű döntését kommentáló szakértők. A száz fős rigai törvényhozás ugyanis kora délelőtt 71 igen és 5 nem szavazattal ratifikálta az unió alkotmányát, nem sokkal azután, hogy Franciaországban és Hollandiában népszavazáson utasította el a dokumentumot a szavazók egyértelmű többsége – közölte az AP hírügynökség. Huszonnégy lett honatya tartózkodott, vagy nem volt jelen a szavazáson. A döntés nem volt meglepetés a francia és holland elutasítás fényében sem, mert a rigai parlamentben május 19-én első olvasatban már átment a megerősítési javaslat.
A lett külügyminiszter, Artis Pabriks szerint a balti állam – amely mindössze egy éve csatlakozott az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, és egyike a közösség elggyorsabban növekvő gazdaságainak – egyértelmű üzenetet küldött az EU alapító tagjainak: az alkotmány ratifikációs eljárása nem ért véget, és folytatni kell a bővítési folyamatot.
„Voksainkkal szeretnénk kifejezni, hogy hiszünk Európában” – mondta a rigai külügyek vezetője a Reuters hírügynökségnek. Hozzátette: „azt szeretnénk, ha Európa előre, és nem visszafelé haladna tovább”.
Az elemzők is kiemelik, hogy az alapszerződés francia és holland elutasítást követő lett megerősítés az új tagok általi ratifikációt követően csak még hangsúlyosabban ismétli meg a tízek üzenetét Brüsszel számára. Ennek ellenére a kommentárok a bővítés és az alkotmány ügyét már elveszettnek látják – írja szintén a Reuters. „Az alaptörvény sokkal fontosabb az újonnan csatlakozottak számára, mint a régi tagoknak” – összegzi a már említettekkel azonos véleményét a rigai döntés üzenetéről Vadims Zaicevs, a lett Parex bank elemzője a Reutersnek. Hozzáteszi ugyanakkor: „a francia és holland elutasítással szemben Lettország szava nem dönthet”.
origo.hu
Senki sincs felkészülve az előttünk álló időjárásra
