Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az év végéig adott időt a jogalkotónak, hogy ezt az állapotot megszüntesse.
– Joggal teheti fel bárki a kérdést: milyen színvonalon végzi munkáját az a minisztériumi vezetés, amelynek lényegében valamennyi fontos jogszabálya az Alkotmánybíróságon köt ki, s ott elmarasztó döntés születik róluk? – áll Sió László közleményében.
Mit írja: ez év elején szülők fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert úgy ítélték meg, hogy az érettségi-felvételi pontszámításának módja hátrányosan érinti az idén érettségiző diákokat, a korábbi években maturálókkal szemben. Hozzáteszi: ezt megelőzően már 2004 novemberében – tehát jóval a felvételi jelentkezés határideje előtt – egy budapesti gimnázium közössége, illetve a Gimnáziumok Országos Szövetsége petícióban jelezte, hogy a felvételi pontok kiszámításának módja esélyegyenlőtlenséget okoz, és a szülők álláspontját megalapozottnak ítélte Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese, valamint Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is.
A minisztérium azonban – tartalmazza a dokumentum – előbb azzal hitegette magát, hogy mindenki más téved, és az általuk kialakított szabályozás kiállja az alkotmányosság próbáját, később pedig azzal védekeztek, hogy már késő van bármit is tenni. A közlemény szerint az Alkotmánybíróság döntése azt is jelzi: több ezer diák szembesül majd azzal, hogy az Oktatási Minisztérium hibája miatt kiváló teljesítménye ellenére sem nyer felvételt, vagy elesik az államilag finanszírozott, ingyenes képzés lehetőségétől, és csak több millió forint ráfordítással szerezhet diplomát.
Az oktatási tárca közleményében leszögezi: a minisztérium megnyugvással fogadta, hogy az Alkotmánybíróság döntése a felvételi pontszámításról lehetővé tette az idei felvételi eljárás nyugodt befejezését, lebonyolítását.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
