A portfolio korábbi információi szerint folyik az egyeztetés a Pénzügyminisztérium, a jegybank illetve a társaság között, hogy ez a hatalmas összeg milyen módon konvertálódjon majd forintra. Enélkül a devizapiaci hatások elemzése nem lehetséges. Csepi szerint nem probléma, hogy egy ilyen technikai megoldással kívül kerül az autópályaépítés a hivatalos állami beruházásokon, az épülő autópályák által generált fejlődés ugyanis kompenzálja a hitel felárát. Ha az állam közvetlenül venne fel hitelt, az közvetlenül az államadósságot duzzasztaná, és veszélybe kerülne a 60 százalékos limit.
Korábban az autópályákat a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. építette, az ÁAK feladata az üzemeltetés és a fenntartás volt. Ebben a koncepcióban érdemi változást hozott, hogy az államadósság meghaladta azt a mértéket, amely a józan ész szerint indokolt, és amely a nemzetközi követelményeknek is megfelel, ezért az állam nem képes a sztrádaépítést olyan ütemben finanszírozni, mint amilyen ütemet a gazdaság elvár – fejtette ki Csepi. Hozzátette: az autópályákat muszáj dinamikusan továbbépíteni, de az államadósság nem növekedhet. A megoldás, hogy az autópálya-beruházások hitelből megteremtendő forrásait a költségvetésből vállalati szintre emelik át, és az ÁAK Rt. lesz az, amely államháztartáson kívüli, önálló vállalatként vállalja az építési és finanszírozási funkciót.
Az autópályaépítés tehát korábban közvetlen állami finanszírozással folyt. Az állam úgy „száll ki” az autópályaépítésekből, hogy a meglevő szakaszokat eladja az ÁAK-nak. Az NA Rt. hitelt vett fel, ezt befizette a költségvetésbe, melyet aztán az ÁAK-tól származó bevételből fizet vissza a bankoknak, az autópályaszakaszok pedig az ÁAK-hoz kerülnek. Eddig 335 milliárd forintot tett ki az NA Rt. hitelfelvétele a költségvetési befizetések teljesítésére.
Az ÁAK két nemzetközi bankot, a Deutsche Bankot és a Citibankot bízta meg a kibocsátás szervezésével. Ha ősszel a kötvényeket sikerül értékesíteni, az ÁAK jövő január 1-jén megindítja a további autópálya-építéseket. Csepi arról nem beszélt, hogy ez az összeg milyen hosszúságú autópályaszakasz elkészítésére lesz elég.
Az ÁAK hiteleire közvetlen állami garanciavállalás nem vonatkozhat, mert így azt az államadósság részeként kell kezelni. Emellett az ÁAK bevételeinek legalább fele piaci körülmények között realizálódik. Mivel az állami biztosítéknak korlátai vannak, emiatt a hitelfelvétel költsége is magasabb. Csepi erre úgy reagált, hogy az utak hamarabb elkészültéből sokkal több társadalmi-gazdasági haszon származik, mint a magasabb kamatterhek kedvezőtlen hatása.
(Forrás: Világgazdaság, portfolio.hu)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
