Lezárult a kormányzati száz lépés programjának ismertetését célzó rendezvénysorozat, ezzel szinte egy időben masszív kommunikációs offenzíva vette kezdetét az MSZP részéről, a kormányfővel az élen. Gyurcsány Ferenc a jelek szerint háborús retorikába kezdett: a tegnapi zárórendezvényen indulatos beszédben bírálta a Fidesz kormányzását – számol be az eseményről a Magyar Hírlap.
„A Fideszé a kevesek kormánya volt, amely az egyébként is jól élő szűk felső középosztályt juttatta még előnyösebb helyzetbe. Eközben emelte az adókat, a még törvény szerint járó nyugdíjak kifizetését is megtagadta„ – vélekedik Gyurcsány Ferenc. Ezzel szemben a mostani szociálliberális koalíció igazi baloldali programot valósít meg adócsökkentéssel, bér- és nyugdíjemeléssel, a forint értékállóvá tételével.
„A száz lépés programja arról szól, hogy az előre szaladók bevárják a lemaradókat, és együtt, egymás kezét fogva megyünk tovább. Arról szól, hogy ne az határozza meg a gyerekek életútját, hogy milyen családba születnek” – mondta a minisztereknök. Gyurcsány Ferenc úgy látja, az előző kormánnyal szemben ők értékállóvá tették a forintot („gyermekeink elfelejthetik azt a szót, hogy infláció”) és a három évvel ezelőttihez képest megduplázzák a gyorsforgalmi utak hosszát, miközben a Fidesz alatt hét kilométer új autópályát adtak át. „Ez az igazi nemzeti kormány, nem pedig az, amely elvitatná az emberektől sikereiket hamis jelszavakkal (töpörödünk, összemegyünk) aláásná az ország önbizalmát„ – állította a miniszterelnök.
Gyurcsány szerint a Fidesz ráadásul gyáva is, mert a vita elől megfutamodik (éppen a kormányfő beszéde közben jött a hír, hogy Orbán Viktor milyen feltételekhez köti a pénteki vitát), ehelyett a volt kormányfő szemforgató módon felkínálja a segítségét a „válság” megoldásához. „Egy ilyen ember segítsen? Csak tönkretenné az országot„ – mondta Gyurcsány a jobbára idősebbekből álló közönség nagy tapsától kísérve, majd hozzátette még, hogy „békét és nyugalmat teremtettek, és mindezt megőrzik az ellenzéktől”.
Nincs kampány – jegyzi meg zárómondatában a Magyar Hírlap cikkírója.
A tegnapi rendezvény a Népszava „szemével” – részlet a lap tudósításából:
Magyarországnak olyan asszonyokra és férfiakra van szüksége, akiknek van bátorsága jobb országot teremteni, megküzdeni egy olyan világért, amit büszkén hagyhatnak gyermekeikre. A nemzetről nemcsak beszélni kell, hanem tenni is kell érte – fogalmazott a kormányfő Újpesten. A száz lépés programját népszerűsítő rendezvénysorozat záró fórumán valamennyi kormánytag részt vett. Mindenkit vastapssal, lábdobogással fogadtak, Gyurcsány Ferencet pedig percekig ünnepelték, „mindent bele!” bekiabálásokkal. A hangulat egy választási kampánynyitóra emlékeztetett.
Tendenciák
Az ellenzéket erőteljesen támadó retorika már miniszterelnök keddi rádióinterjújában is tettenérhető volt: Gyurcsány Ferenc a köszolgálati rádiónak azt fejtegette: a közmédiának nem az a felelőssége, hogy visszhangozza a politikusok szavait, hanem az, hogy keresse az igazságot. Ha pedig úgy látja, hogy valaki nem mond igazat – lásd az ellenzék – akkor azt mondja, hogy többet hazugsághoz nem adok teret. A miniszterelnök úgy látja, a közrádiónak nem volna szabad az ellenzék butaságait hangoztatni. A kormánynak szüksége van ellenzékre, az országnak nincsen – hangoztatta a miniszterelnök.
Amennyiben Gyurcsány Ferenc kormányfő komolyan gondolja azt a kijelentését, miszerint a közmédiának nem lenne szabad teret adnia hazugságokhoz, akkor jobb, ha többet be sem teszi a lábát a Magyar Rádióba – nyilatkozta megkeresésünkre Halász János, a Fidesz szóvivője a kormányfő kedd reggeli rádióinterjújára reagálva.
Hozzátette: azok sorát, akik ma Magyarországon nem mondanak igazat, éppen vele lehetne kezdeni. A miniszterelnök ugyanis korábban még arról beszélt, hogy Magyarország a térség egyik legversenyképtelenebb országa, most meg azt hangoztatja, hogy a gazdaság helyzete kirobbanóan sikeres: Gyurcsány Ferenc tehát valamelyik mondatában nem mondott igazat – véli Halász János. Hozzátette: egyébként érdekes üzenete van annak, hogy a kormányfő a közszolgálati média felelősségének kérdéskörét éppen a közszolgálati rádióban fejtegette.
