Takarékos jövő évi költségvetés kidolgozására készül a kormány – mondta a kabinet ülése után a kormányszóvivő. Batiz András közölte: a miniszterek a megbeszélésen nem tárgyaltak érdemben a jövő évi büdzséről, csak röviden konzultáltak a költségvetésről.
Batiz András közölte: a 2006-os büdzsé legfontosabb célja, hogy az állam hatékonyabban működjön, és emelkedjen az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások színvonala. Hozzátette: a 2006-os költségvetésben megjelennek majd az adócsökkentési program, az átalakított családtámogatási rendszer, és a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésének hatásai, valamint az a forrás is, amely garantálja, hogy minden eddiginél több fejlesztési pénzhez lehesen hozzájutni.
Batiz András közölte: a 2006-os költségvetés az igazságosságról és a fejlődő Magyarországról szól majd. A kormányszóvivő szerint a kabinet az uniós átlagot legalább két százalékkal meghaladó gazdasági fejlődéssel, egészen alacsony inflációval számol. Batiz András úgy fogalmazott, hogy az inflációt már-már az árstabilitás váltja fel.
Tállai András, a Fidesz gazdasági kabinetjének tagja a Távirati Irodának elmondta: el fog jönni az igazság pillanata a költségvetés benyújtásakor. Akkor kiderül, hogy milyen tárcákat, milyen beruházásokat és ezáltal milyen ágazatokat, milyen társadalmi csoportokat fog érinteni a 250 milliárd forintos megszorítás. Tállai András feltette a kérdést: lehet-e hinni annak a kormánynak, amely a választások előtt és után jóléti rendszerváltást ígért, ehelyett valójában luxuskormányzást valósított meg. Lehet-e hinni annak a kormánynak – kérdezte Tállai -, amely új, nagy horderejű beruházásokat ígért, ám a megvalósulók leginkább a következő kormány, illetve kormányok gazdálkodását terhelik?
Szakértők szerint a jövő évi deficitcél tartásához 500 milliárd forintos megszorítást kell végrehajtania a kabinetnek, melynek egyik eszköze a költségvetési támogatások drasztikus megkurtítása lehet. Előzetes becslések szerint közel 260 milliárd forinttal számíthatnak kevesebb állami támogatásra egyes minisztériumok, a forrásmérséklés azonban nem azonos mértékben érintené az egyes tárcákat.
A megszorítások legnagyobb vesztese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lehet, amely 65 milliárd forinttal kaphat kevesebb pénzt az állami költségvetésből, a földművelésügyi tárca se igen számíthat sokkal jobbra. Az összehasonlító számadatokból kiderül: a Belügyminisztérium 45, az oktatási tárca 40, a kulturális 15, a környezetvédelmi 10, az EU-integráció 8, az igazságügyi 7, a honvédelmi 5, a külügyi 4 milliárdos elvonással nézhet szembe.
Mindezeken felül mintegy 120 milliárd forintot tehet ki azon pályáztatási keretek elvonása, amelyekről eddig saját hatáskörükben a tárcák dönthettek, és amelyek nem kapcsolódnak uniós programokhoz.
A kormány azon elemzői vélemények ellenére, miszerint komoly veszélyben van az idei 3,6 százalékos költségvetési hiánycél, novemberben 60 milliárd forintnyi, már zárolt forrást számolna fel. Ez a tétel azonban csak papíron létezik. A Világgazdaság úgy tudja, ennek elvonására a Brüsszelnek bemutatott vállalások, s a közelmúltban napvilágot látott, elmarasztaló OECD országjelentés miatt volt szükség – ezt az összeget azonban nem lehet megtakarítani.
(Info Rádió, Világgazdaság)

Brutális kutyatámadás történt Magyarországon