Németh Péter, aki az öreg téglagyár területén, mint a belga Vöröskereszt humanitáriánus akciójának koordinátora dolgozik, nem ért egyet az esetleges lekerítéssel: – Megértem a környező utcák lakóinak panaszát, de a fal nem fogja megoldani a problémákat. Egy terület, ahol kétezren laknak, nem elszigetelhető. Ez nem egy kidolgozott megoldás, amely megvalósulása esetén további problémákat is szülhet – mondja Németh. A belga Vöröskereszt ugyanis a hatalmas tartozásokat felhalmozó emberek számára szükséglakásokat építettett, amelyekben döntően romák élnek. A környező családi házak lakói megelégelhették a szomszédságot.
A helyi városi testület képviselőit megosztja az a petiíció, amelyet a környék lakói jutattak el hozzájuk egy fal megépítését követelve. – Szükséges bizonyos intézkedéseket bevezetnünk a régi téglagyár területén. De a terve megvalósulása a másik oldalon elképzelhető, hogy bizonyos negatív reakciót váltana ki. Szükséges kellőképpen mérlegelni ebben a helyzetben, de egyelőre nem gondolom, hogy Eperjesen sikerülne azt a problémát megoldani, amelyet Szlovákiában 15 éve nem sikerült – mondta Juraj Hurný Eperjes város SDKU-ANO-DS pártkoalíció ellenzéki honatyája.
Klára Orgovánova, a kormány romaügyek megbízottja szerint a fal megépítése nem válhat megoldássá és nem is tartja azt jónak. – Én egyrészt megértem, hogy az embereknek nem tetszenek azok, akik az új házakba költöztek és azokat fokozatosan lelakják. A beköltözés előtt azonban nagyobb lakásban éltek, most pedig tizenöt-húsz ember van egy lakhelyen. Ráadásul az emberek nagy része munkanélküli. Nehéz megmondani, ez kinek a bűne – tette hozzá a bitos.
A városi képviselők döntése a problémás romatelep mellett élő lakosok petíciójával kezdődött. Az emberek tiltakoztak a város azon szándéka elen, hogy a környékükön újabb szükséglakásokat alakítsanak ki a nem fizető, és többségében roma származású városlakók számára. Ezek a szükséglakások azon emberek számára helyettesítené a lakhatást, akik nem képesek fizetni a lakbért, vagy a szociális kiadásaikat.
– Már kétszer kihúztuk a Fekete Pétert, először, amikor a jelenlegi szükséglakásokat kiépítették, és most az új szükséglakások esetében. Kérdéses, a város ezzekkel a döntésekkel tulajdonképpen kit büntet. Azokat, akik rendszeresen adót fizetnek, vagy a nemfizetőket – mondta a peticiós bizottság vezetője Oleg Tkác. A környék lakossága szerint a helyzet kibírhatatlan.
A lakosok petíciója végül csak részben végződött kudarccal. A szükséglakások felépítésétől a város vezetése úgy tűnik egyelőre eltekint. A képviselők bizottságot állítottak fel, amelynek feladata lesz, hogy új helyet keressen a nemfizetők hajlékának kialakítására, illetve kötelezték magukat, hogy a városi költségvetésből elegendő pénzt különítenek el a lakótelep ereeti terveknek megfelelő befejezésére. – Nagy problémával állunk szemben, mert a szükséglakások kialakítására már az elmúlt évek során számtalan javaslatot tettünk, de mindig a környék lakosságának ellenállásába ütköztünk – kommentálta a kilalkult helyzetet Milan Benc, Eperjes polgármestere.
Ismert: Csehországban voltak az első próbálkozások, hogy a többségi lakosság fallal különítse el magától a nem fizető lakosokat. 1999-ben Ústí nad Labem városi képviselőtestülete egy hatvanöt méter hosszan, csaknem két méteres betónfalat húzott fel, amely elkülönítette a többségében roma származású nem fizető lakhelyeket a családi házaktól. A helyi testület döntése nemcsak számos scehországi, hanem külföldi, kormányon kívüli szervezetek tiltakozását is kiváltotta, és az építményt hat hét után lebontották.
Pravda

Kávéval öntötte le a bírót, börtönbe kell vonulnia Portik Tamás fiának