Az Európai Unió állampolgárainak 54 százaléka véli úgy, jó dolog, hogy országa tagja az EU-nak. Bár az Eurobarometer 2004. októberi felméréséhez képest ez két százalékpontos csökkenést jelent, még mindig az elmúlt tíz év egyik legmagasabb értéke.
Magyarországon viszont fél év alatt hét százalékponttal, 42 százalékra csökkent az EU-tagságot kedvezően megítélők aránya. Nálunk már csak a máltaiak, az osztrákok és a britek számítanak euroszekptikusabbnak. Megállapítható, hogy inkább a régi tagországok – az élen Luxemburggal, Hollandiával és Írországgal – vélik úgy, hogy jó dolog EU-tagnak lenni. Hasonló a helyzet az EU-tagság előnyeit illetően is. Erről a kérdésről a magyarok 47 százaléka vélekedik kedvezően.
Az uniós intézményekbe vetett bizalom tekintetében viszont Magyarország az élen áll: 71 százalék bízik az Európai Parlamentben és 65 százaléka az Európai Bizottságban. Ez messze az 52, illetve 46 százalékos uniós átlag felett van.
A most közzétett felmérés is jó képet ad az uniós polgárok tájékozatlanságáról. A megkérdezettek közel egyharmada szerint az EU-költségvetés legnagyobb része adminisztratív költségekre megy. Ezzel szemben mindössze 17 százalék van tisztában azzal, hogy a mezőgazdasági támogatások teszik ki a büdzsé legnagyobb hányadát.
Vannak azonban a tanulmánynak gyenge pontjai is. Az Eurobarometer szerint a franciák 60 százaléka támogatja és mindössze 28 százaléka utasítja el az alkotmányt, míg Hollandia esetében ez az arány 53:38. Az eredmény igen meglepő annak fényében, hogy a felmérés május 9. és június 14. között készült, azaz épp abban az időszakban, amikor a franciák és a hollandok is népszavazáson utasították el az alkotmányszerződést. Magyarország itt is éllovasnak számít 78 százalék támogatóval.
A további bővítést az új tagállamok támogatják nagyobb mértékben. A szlovének 79, a magyarok 66 százaléka látna szívesen új tagállamokat az EU-ban, míg Ausztriában ez az arány mindössze 31 százalék.
origo.hu
Bajba került a hévízi Tófürdő
