Feloldotta a bíróság a zárolt számlák többségét a Kulcsár-ügyben

A K and H-ügyben 38-ból 31 esetben megszüntették a különféle vagyonok zár alá vételét – derül ki a másodfokú bíróság közleményéből. Mint ismert, a Pesti Központi Kerületi Bíróság május 5-én tizenhét magánszemély és tizenhat jogi személy vagyonát részben, öt jogi személy vagyonát pedig teljes egészében zárolta.

MNO
2005. 07. 12. 13:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt Kulcsár Attila és társai ellen indult büntetőügyben Pesti Központi Kerületi Bíróság május 5-én 17 természetes- és 16 jogi személy vagyona meghatározott részének és 5 jogi személy teljes vagyonának zár alá vételét rendelte el – áll Frech Ágnesnek, a büntetőkollégium vezetőjének közleményében. Az FB mint másodfokú bíróság a PKKB végzését részben megváltoztatta, a másodfokú bíróság 17 természetes- és 14 jogi személy vagyonának meghatározott részére elrendelt zár alá vételt mellőzte, míg a fennmaradó 5 jogi személy teljes vagyonára elrendelt kényszerintézkedést helybenhagyta – írja Frech Ágnes.

„Megállapítható, hogy a K and H Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a nyomozás során a több százmillió forintot kitevő követelésének biztosítására Kulcsár Attila teljes vagyonára zár alá vétel elrendelését kérte, erre nézve korábban már bírósági döntés született” – írja.

A hatályos jogszabályok szerint zár alá vétel elsősorban a terhelt vagyonára rendelhető el, bizonyos esetekben helye lehet olyan vagyontárgyra is, amit nem a terhelt birtokol, ez utóbbi azzal a megszorítással, ha e vagyon tekintetében egyébként vagyonelkobzás elrendelésének lehet helye. „Arra nézve azonban, hogy a zár alá vétellel érintett egyéb érdekeltek nem jóhiszeműen, nem ellenérték fejében jutottak a vagyonhoz – amely feltétele a vagyonelkobzásnak – az ügyészi indítvány, illetve a rendelkezésre bocsátott nyomozati irat nem tartalmaz adatokat” – írja. Megjegyzi: a másodfokú döntés azonban nem ezen, hanem azon a jogi érven alapul, hogy a polgári jogi igény érvényesítése az anyagi jogi szabályok szerint megelőzi a vagyonelkobzást mint alkalmazandó joghátrányt. A Kulcsár Attilával szemben korábban elrendelt zár alá vétel szolgálta a sikkasztással érintett polgári jogi igény kielégítését.

A FB öt jogi személynek minősülő gazdasági társaság vonatkozásában helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak a rendelkezését. Ez azon a jogszabályon alapul, amely lehetővé teszi a zár alá vétel elrendelését a jogi személlyel szemben előre láthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges vagyonra.

„Az érintett gazdasági társaságok a jelen büntetőeljárás terheltjei, Mészáros János és Kerék Csaba tulajdonában és ügyvezetése alatt állnak. A másodfokú bíróság egyetértett azzal az elsőfokú bírósági érveléssel, hogy e gazdasági társaságokat érintve az összefonódás és a vagyonkimentés tetten érhető, függetlenül attól, hogy a cégvezetők kényszerintézkedés alatt állnak-e vagy sem, illetve, hogy nevezettek vagyonának zár alá vételére korábban már sor került” – zárul aközlemény.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.