Korábban arról szóltak a hírek, hogy az ekhót csak azok választhatják, akiknek havi jövedelme nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. A Világgazdaság információi szerint az is elképzelhető, hogy az ekho választhatóságát az evához hasonlóvá tennék, vagyis 25 milliós éves maximális bevételhez kötnék.
Továbbra is él az a terv, hogy a 35 százalékos mértéket megosztanák a munkaadó és a munkavállaló között, vagyis a munkaadó a bruttó bér húsz, a munkavállaló pedig a 15 százalékának megfelelő közterhet fizetné be. Ez valójában összesen 32 százalékos terhet jelentene, mert a munkavállaló a munkaadó kifizetéseivel csökkentett összeg után fizetne. A korábban bejelentettek szerint a 35 százalék magában foglalná a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói, egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, a nyugdíjjárulékot, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat.
Az informatikai és távközlési szakmát az ekho hatálya alá kívánja soroltatni az Informatikai Vállalkozások Szövetsége – jelentette be Kovács Zoltán elnök. Indoklása szerint az ágazatban dolgozó „tudásmunkások”, szoftverfejlesztők, mérnökök feladatainak ellátása nem illeszthető bele a hagyományos munkarendbe, mivel ott nagyobb hangsúlyt kap a távmunka, a folyamatos szakmai továbbképzés, minősítések megszerzésének kényszere.
(Forrás: Világgazdaság)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség